Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

a városok országrendiségét. Szövegezése nagyon hasonlit a királyi adókérő levelekhez. 202 A meghivó szerint a városok az ország tagjai, tehát annak üdve őket is érinti. Ők is a "regnicolák" közé tartoznak. 203 Az országgyűlés határozatát, hogy ezentúl idegent ne válasszanak királlyá, tiz főpap, ötvenhárom főúr és százhuszonöt megyei követ erősitette meg, azonban egyetlen város sem. 204 A városok ugy látszik, újra óvakodtak a politikai állásfoglalástól. 1508-ban az uralkodó meghivta őket fia koronázási országgyűlésére. A meghivóból arra lehet következtetni, hogy az ezt megelőző országgyűlésen a városok nem voltak jelen. 205 A legtöbb város küldötte megjelent ezen a koronázási országgyűlésen. Egy pozsonyi feljegyzésből tudjuk, hogy a nyolc tárnoki város, Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya, az erdélyi szászok és Kolozsvár képviseltette magát. 206 1508-tól kezdve a városok újból legfeljebb kivételesen voltak jelen az országgyűléseken. Csak a szászokat hivták meg rendszeresen és általában küldötteik meg is jelentek. 207 Ezek a szászvárosoknak szóló meghívók azonban nézetünk szerint nem mint városoknak, hanem mint az egyik erdélyi rendi "nemzet" tagjainak szóltak. A magyarországi városoknál más volt a helyzet. Nem csak nem ismeretes egyetlenegy meghivó sem, de más források világosan mutatják, hogy nem is jelentek meg az országgyűléseken. A történeti irodalomban találunk ugyan olyan nézetet, hogy 1514-ben valamennyi megyét és várost meghívtak, 208 mégsem merjük ezt az álláspontot elfogadni. A valószínűsége ugyan megvan, hiszen az uralkodó osztály számára a parasztháború után szükségessé vált valamennyi földesúr összefogása. Sopront azonban nemcsak hogy nem hivták meg, hanem számadáskönyve sem emlit budai utazást. 209 II. Lajos uralkodása alatt tizenhat rendi gyűlésről van tudomásunk, 210 de cgak az 1521-es Szent György napi országgyűlésen lehet feltételezni legalább egy városnak, Eperjesnek jelenlétét. 21 * Mégis kérdéses, hogy az eperjesiek valóban az országgyűlésen vettek-e részt. Á tárnokszék ugyanis Szent György nap tizedik napján kezdődött. A városi küldöttek meg is jelentek ott. 212 A tizenhat Lajos-kori országgyűlés közül ötöt (1516, 1518, 1521, 1523, 1526) Szent György napon tartottak. 213 Három esett egybe tárnokszékkel (1516, 1521, 1523), amelyek azonban mégis valamivel később, György nap után öt, tiz vagy húsz nappal kezdődtek. 214 A városi számadáskönyvek 1523-ban is csak a tárnokszékre és nem az országgyűlésre való utazást emiitik. 215 városi tanácstagok gyakran utaztak Budára, de egyetlenegy utazásuk sem esett egybe országgyűléssel és az emiitett bírósági ülésekre is később indultak, mint ahogy az országgyűlést megnyitották. A városokat nem érdekelte az országgyűlési tárgyalás, legföljebb az ott hozott törvény. Ezekben az években kérték a soproniak budai ügyvédjüket, hogy "articulos et décréta, que per regnicolas in ista dieta statuta fuerunt" a város költségére küldje meg nekik. 216 A polgárok csak akkor lettek idegesek, ha olyan országgyűlési határozatról értesültek, amely büntetés terhe alatt irta elő az országgyűlésen való kötelező részvételt és ők 25