Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

kényszeritették végülis a vállalatot - december elején - árukészletének Sopronba szállítására. A magyar műszaki értelmiség ellenvetései miatt Theodor Gutknecht Stöhr igazgatósági tag még Budapestre is utazott. A november 11-12-1 tárgyalásokon azzal fenyegetett, hogy amennyiben szükséges, a német követség tekintélyét és segitségét veszi igénybe. Ha pedig a Honvédelmi Minisztérium nem ad segitségét (nem is nyújtott), akkor a német haderővel lép fel. A német részvényesek a vállalat vagyonából minél nagyobb részt akartak magukkal hurcolni. Mintegy 3 millió P folyósítását követelték az anyavállalatnál, megrendelt fonalak teljes ellenértékének előlegkénti kifizetését és a Németországban korábban megrendelt (de vissza nem igazolt) gépmegrendelésekre nagyobb előlegek kiutalását. A Hitelbank arra az álláspontra helyezkedett, hogy "leghelyesebb dr. Gutknechttől egy betartani nem szándékolt Ígérettel szabadulni, mint nemmel válaszolni", ezért a bank elvben Ígéretet tett a készletek elszállítására.

85 A vállalat magyar vezetői a munkásokkal összefogva ettől kezdve huzták-halogatták a s z állit ás okát, de nem akadályozhatták meg. Az időhúzással mégis sikerült megmenteni a Sopronba irányított és polgári fogyasztásra szánt árukat. A Fésüsfonó 1944.december 23-ig üzemelt. &® A kikészitőüzem nyirótermét december, 30-án két aknatalálat érte. Az uj év első órájában légi akna csapott be. A gyár körül 1945. január 5-én öt helyen német üteget állítottak fel, a gyártelepre kb. 30 főnyi német tüzérség érkezett. A munkáslétszám mégis január első hetének végére 3-400 főre szaporodott, amiben a gyárhoz tartozás érzésének megerősödése nyilvánult meg és az, hogy a január 4-én kiadott uj behivási parancs szerint csak a hadiüzemek dolgozói élvezhettek még némi biztonságot. Az üzembénitást 1945. január 8-án rendelték el. A gyárat német katonai robbantó bizottság szállta meg. A munkások és mérnökök erejük végső megfeszítésével igyekeztek eleget tenni az üzembénitási parancsnak. A gyártelep csak ugy kerülhette el a felrobbantást, ha mielőbb leszerelik a gépek kapcsolóberendezéseit. Ezáltal ugyanakkor a géppark időlegesen használhatatlanná vált, de legalább nem semmisült meg. A bénitással csupán 20-25 ezer P gyorsan helyreállítható kár keletkezett. A robbantási bizottság távozása után - január 9-én éjjel - nehéz fegyverekkel felszerelt német gyalogszázad foglalta el a gyárat. A gyári betonkerités mellett védőállásokat építettek. A szovjet csapatok január 10-én érték el a Határ-ut mögötti Hajnal utcát. A gyár a front közepébe került, de az egész napos akna- és géppuskatüzben alig károsodott. A selfaktor- és a II. sz, gyürüsfonó üzemrészek kaptak csupán kisebb találatokat. A front éjszaka megingott, a német csapatok menekültek. Az első szovjet katonák hajnali 3 óra tájban jelentek meg a dunamenti raktártelep felől., A gyár 1945, január 11-re virradóra felszabadult. Kezdetét vehette az újjáépítés, a termelés megindítása. ° ' 248