Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

VI. A MUNKÁSOK BÉRVISZONYAI, MOZGALMAI A munkásbérviszonyok az első világháború után igen kedvezőtlenül alakultak. A textiliparban 1929-ben pl. az átlagbérszint az ipari átlagnak csak 77 %-át alkotta. A textilipari bérszínvonal a legutolsó helyen állt annak ellenére, hogy 1910-tői mintegy 10 %-os javulás mutatkozott. A textilgyárosok az alacsony munkabérek mellett a Tanácsköztársaság idején bevezetett 8 órás munkanap ellen is csakhamar támadást inditottak, mert a munkanap meghosszabbítása az olcsó női és gyermekmunkaerő tömeges alkalmazásávaluj kiaknázható nyereségforrásokkal kecsegtetett. A munkáslétszám a Fésüsfonóban a termelés kiterjesztésével párhuzamosan - 1924-1927 között- 740 főről 1000 fő fölé emelkedett, közöttük a női munkások száma 570, illetve 820 főt tett ki. A gyár munkásainak az elő- és betanított munkások azonban csekély részét alkották, sőt 1926-ig fiatalkorú gyermekmunkaerőt is alig alkalmaztak. De a vállalat 1927-ben a magasabb profit és a tartósnak Ígérkező ipari fellendülés reményében ugrásszerűen megnövelte a gyermekmunkások, főleg a fiatal lányok számát (220-250) főre.88 Az első években az őrabéres bérrendszert vezették be. Az órabérekhez a teljesítménytől függően un, jutalékokat folyósítottak. 1927ben az 1068 átlagosan foglalkoztatott munkás közül 748 dolgozott óraés csak 282 fő akkordbérben, míg 1931-ben 644 munkás közül már 438 főt fizettek akkordbérben. 89 A tőkés vezetés ezzel az átszervezéssel igyekezett kiegyensúlyozni a helytelenül tervezett kapacitás, a nem megfelelően kialakított kezdeti üzletviteli politika és a finanszírozó bankok túlzott nyereségvágya okozta pénzügyi deficitet. A vállalatnál a munkásokat rangsorolták. Eszerint megkülönböztettek "első-, másod- és harmadrendű" munkaerőket, akik órabére közti különbség ugyan kategóriánként mindössze 2 fillért tett ki, de havi viszonylatban ez már 25-30 P különbözetet jelentett, A férfi és nődolgozók bérezésében további jelentős eltérésekmutatkoztak csakúgy, mint a tisztviselői és munkáskeresetek között. Mindössze 53 munkás bére érte el a tisztviselői fiz et esek alsó hat ár át. A kiemelt munkások azonban az összmuhkáslétszámnak csak 7-8 %-át alkották. A munkások zömének (556 fő) havi keresete 60-100 P-t tett ki, A bérek bár 1924-1928 között emelkedtek, de az 1925/26. évi bérlemorzsolódás miatt a munkáskeresetek még 1928-ban sem érték el az 1925/26. évi bér szinvonalat, A fésülök órabére pl. az 1925. évi 42, 7 fillérről 1928-ra 40, 7 fillérre süllyedt, és a többi üzemrész bérszínvonal-alakulása szintén hasonló tendenciát mutatott. Az alacsony fizetések miatti bérkövetelések a Fésüsfonónál igy igen korán jelentkeztek. Az 1924. március 24 - április 2. közötti munkabeszüntetés okát a statisztikai jelentés szűkszavúan csak bérkövetelésben rögzítette. A béremelkedések elmaradása miatt 1927-ben ujabb sztrájk tört ki. ° A keresetek a gyáripari munkások béreitől messze elmaradtak. Az 1925. és 1928. évi üzemredukciók szintén kedvezőtle-