Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

alkalmas. A túlnyomórészt 1923-24.évi építésű német gyártmányú géppark azonban csak részben számított korszerűnek, annak ellenére, hogy a gépgyártók az akkori élvonalbeli cégek közül kerültek ki. A 30-as évek elején a fésülőüzemben 24 Heilmann-rendszerű fésülőgép működött, amelyeknél ezért 1934-ben és 1937-ben keresztmetszetbővitést hajtottak végre további 4, illetve 8 géppel. 4° A francia rendszerű fonalgyártáson alapuló előfonó két rendszerből állott. Az egyik rendszer a finomabb anyagok és előfonalak gyártására szolgált, mig a másik a durvább (un. Cheviot) gyapjak feldolgozását biztosította. A finomfonást általában alacsony fonónyujtásokkal, gyűrűs-, illetve selfaktor-fonógépekkel végezték, de a finomabb fonalak előállítására 1933-tól négy 580 orsós elektroselfaktort is beszereztek. A gyürüsfonógépeket a Gyürüsfonó I., II. és III. üzemegységekben állították fel, melyeket 1930 után kibővítettek a használt állapotban beszerzett 5 Elmag-féle fonógéppel. A legnagyobb felállított orsószám a gyűrűs orsókból 9020, a selfaktorfonógépeken pedig 5800 db volt.A 30-as években berendezett kártoltfonó jellegzetes gépét a három egységből álló teljes kártrend alkotta a szükséges előkészítő és segédgépekkel. A fésüsszövetgyártás technológiája szerint a fonalaktulnyomórészt cérnázásra kerültek. A kettőző és cérnázó gépekhez festődéi keresztcsévélő és átcsévélő gépek tartoztak, valamint az 1940-ben beszerzett Hamel-gyártmányú effekt-cérnázó. A gyár a nagy jelentőségű eladási köt szövőfonal-gyárt ás igényeinek kielégítésére (matring festés) 8 db matringoló géppel rendelkezett. A szövetgyártást (tarkánszövés) igényeinek megfelelően a szövőelőkészitő szász rendszerű, szakaszos felvető gépeket foglalt magában és a vetülékelőkészités terén a 30-as évektől úttörő módon nagy befogadóképességű vetélőket alkalmaztak. A szövődébe 1933-ban 2 Hofherr-Schrantz gyártmányú széles, 1934-ben 8 Sehwabe-féle széles kettős vetülékrendszerü (buckskin), majd 1943-ban 6 Schwabe-féle 4-színváltós, széles szővőautomata gépet állítottak be. A festőüzem a fésűs és kártolt feldolgozás igényeinek megfelelően több üzemrészre tagolódott: a laza-, a fonal- és a szalagfestődére, (kezdetben fakádakkal, később rozsdamentes acélkádakkal és készülékekkel). A kikészítő üzem a kártolt- és fésüsszövetgyártás valamennyi lényeges kikészítő folyamatát elvégezhette száraz és nedves kikészítésben. Gépeit 1933-tól 2 hengeres préssel egészítették ki. Emelkedő termelési eredmények A Fésüsfonó nyersanyagként ausztrál, merino, dél-amerikai, uj-zélandi crossbred és cheviot gyapjút használt a hazai gyapjuféleségeken kívül, A hazai gyapjú keménysége és sárga színe a fésűsszövetgyártásnak nem felelt meg maradéktalanul.Világos divatszint és jó mi* nőségü szövetet belőle még keveréssel sem állíthattak elő.A fésültszalagot ezért Angliából, Belgiumból és Franciaországból szerezték be, A 234