Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

szó és a külföldi tőkét nem lehet oly-bánásmódban részesiteni, hogy az elijesztessék attól, hogy további pénzt fektessen be a vállalatba. A német követség intervenciója most bekapcsolható volna (u.i. W. Cramer, a Stöhr konszern részéről ezt kilátásba helyezte)... hogy az ügy kedvezően intéztessék el. A tőkefelemelés (t.i. 1933. évi) esetleges visszavonására vonatkozó megjegyzéssel szemben (német csoport részérő]) emlékeztetnünk kell arra, hogy a tőkefelemelés előfeltétele volt ugyan az adómentesség, viszont ezt a kormány a vámgarantia megadásánál szintén, mint feltételt állította fel; a tőkeemelés visszavonása tehát a kormánynak feltétlenül jogot adna arra, hogy a vámgarantiát tőlünk megvonja." Sajátos érvelés volt ez. A Hitelbank, csakhogy a maga hasznát növelje, a magyar kormányra a német követség által kivánt nyomást gyakorolni, másfelől megkisérelte német partnereit sakkban tartani a magyar kormány rendelkezéseire hivatkozva. 3

? Az adómentességet a Kereskedelmi Minisztérium végülis 5 évre engedélyezte. Az engedélyezéssel egyidejűleg kötelezte a vállalatot, hogy legalább 13340 fonóorsót és 193 szövőszéket előkészitő és segédgépekkel együtt üzemeltessen, s hogy állóeszközként 7, 5 millió P-t állandó befektetésben tartson. Előirta 700 magyar honos munkás alkalmazását és szakmai képzését, továbbá, hogy a tisztviselők és művezetők magyar állampolgárok legyenek. Legkevesebb 4 magyar diplomát szerzett mérnököt kellett alkalmazni.

38 A fésülőüzem az 1934/35. évi beruházásokkal a napi 2500 kg-os fésült gyapjúszalag termelését (napi 10 ezer kg zsiros gyapjú feldolgozásának felelt meg) 3000 kg-ra emelte. így évi 3,6 millió kg zsiros gyapjút dolgozhattak fel az előző évi 3 millió kg-mal szemben. A mosóüzem napi 10 ezer kg-os termelése 16 ezer kg-ra növekedett, ami évi 4,8 millió kg zsiros gyapjú feldolgozásával volt egyenértékű. A beruházások 1937-ben folytatódtak, melyekre 1, 3 millió P-t irányoztak elő.

3

9 A nagyszabású beruházási program kivitelezése azonban áthúzódott a vállalat hadiüzemi működésének idejére, jóllehet a hadiüzemi kapacitás kiterjesztése valójában ekkor kezdődött meg. A Fésüsfonó vezetői a 40es években nem véletlenül hangoztatták, hogy a vállalat már a békeévekben úttörő munkát végzett a mürostok felhasználása terén, amelyek a hadigyártásban nélkülözhetetlenekké váltak. A Stöhr-Etag konszern németországi gyáraiban a hadigazdálkodásra való áttérés - a textilipar vonatkozásában ez jórészt a mürostok felhasználásának kiterjesztésében rejlett - tudatosabban jelentkezett. A Stöhr-Etag csoport magyarországi vállalkozásában szintén az uj müszálfeldolgozás útjait kereste. Ha a vállalat magyar vezetésében nem is tudatosodott, mégis a kivülről irányított kísérletek a háborúra készttették fel a vállalatot. A müszálfeldolgozásra való átállás 1939 után nem történhetett volna meg zökkenőmentesen a korábbi kutatások nélkül. A géppark a két világháború között Közép- és Kelet-Európában használt, klasszikus, kontinentális fésüsipari feldolgozási technológia jellegzetes gépeiből állott. Elsősorban a finom merinogyapjakra kialakított különleges francia fonalgyártási technológia megvalósítására volt 233