Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

termelésben helyes arányok alakultak ki. A saját szövődé, az idegen szövőd ék és a köt szövő kereskedők 1/3 - 1/3 - 1/3 arányban vették fel a kötszövődék és kötszövőfonal kereskedők céljainak megfelelő fonalakat.

33 Az üzembővitések is kedvezően befolyásolták a vállalat kereskedelmi tevékenységét. Az egyes üzemekben 1932-37 között, a szövőüzem kivételével, a 2. és 3. műszak bevezetésével a kapacitást maximálisan kihasználták. Az 1933-37 közötti 5 sikeres esztendőben a mosoda átlag 722860 kg mosott gyapjút, a fésülőüzem 699339 kg fésült szalagot és kócot, a finomfonó pedig 641 597 fonalat termelt. Hogy ezek mennyire kedvező eredmények voltak, bizonyítják az 1928-37. évek közötti termelési átlagok: 506736 kg, 449439 kg és 532977 kg. A vállalat anyagi helyzete feltűnően javult. Az 1937. december 14-i rendkívüli közgyűlés határozata alapján igy az alaptőkét 2, 9 millió P-ről 3, 5 millió P-re emelték.

34 A vállalat felemelkedése a Hitelbank érdekeinek mégsem felelt meg egyértelműen, mert befolyása a gyáron belüli ügyekben csökkent. A vállalati jövedelemből jórészt csak közvetett utón - a Fegyvergyár nyeresége révén - részesedett. A Fésüsfonó részvényeinek ugyanis 35,77 %-a a Fegyvergyár tulajdonában volt. A Fegyvergyár részvényeinek 66,9 %-át viszont a Hitelbank tartotta-kezében,így a bankindirekt részvényérdekeltsége aFésüsfonónál 23,96 %-ot tett ki az 1935. évi állapot szerint. 3

^ A Hitelbank vezettemagyar tőkecsoport azonban a részvénytőkének mintegy 40 %-át mondhatta magáénak. A vállalat megerősödésével a bankári feladatok ellátása már nem volt annyira kifizetődő, mivel a Fésüsfonó egyre kevesebb idegen tökét használt. A német tőkecsoport is igyekezett mérsékelni a magyar banktőke nyereségvágyát, főként a nyújtott hitelek magas kamata vonatkozásában, ami a Hitelbankot hátrányosan érintette, mert a részvénymegoszlási arány megváltozásával kisebb profitosztalékban részesült. Üzembővitések és gyártási technológia A Fésüsfonó fejlesztésének elengedhetetlen feltétele volt a géppark bővitése.A gépi berendezések értéke az 1931.évi 2, 5 millió P-vel szemben 1938-ra 3 millióP-re növekedett. 1934-ben uj gépeket vásároltak modern női ruhaszövetek készítéséhez. A beruházásokat sürgették a felszinre került uj törekvések is fésülőüzemek létesítésére.A Fésüsfonó egyetlen monopóliuma ugyanis más gyártó vállalatokkal szemben fésülőüzemében rejlett. A vállalat csak korszerűsítésekkel maradhatott versenyben. A bővítéssel az 1924-ben kapott 10 éves adómentesség is meghosszabbodott,

3

^ Az adókedvezmény elnyerése mégsem ment könnyen. A Fésüsfonó érdekeit Ullmann István képviselte. Érvelése sokatmondóan világította meg a kapitalista állam, s a benne működő részvénytársaság kapcsolatát: ",.. a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár ügye nem analóg egy más posztógyár ügyével, itt nagy belföldi, és külföldi tőkéről van 232