Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
ni a piaci igényeket. így mig más iparágak a puszta fennmaradásukért küzdöttek, addig a textilipari vállalatok növelhették ipari kapacitásukat. A szanálási program keretében a Ferencvárosi Ingatlan Rt, 1933 márciusában üzemszervezési okokból beolvadt a Fésüsfonóba, amivel adminisztrációs költségeket takaritottak meg, 29 A forgalom növelésére megszervezték a vidéki eladásokat. Az egyik legfőbb kereskedelmi partner a Lana Konfekció Ipari és Kereskedelmi Rt, volt, amelyben a vállalat a részvények 20 %-áig érdekeltséget is szerzett. Az értékesítést azonban a szanálás idején megnehezítette az 1932. május 31-én bevezetett fázisadó. A gyártóknál az árak emiatt kb. 10 %-kal emelkedtek. 30 A Fésüsfonó vezetői jól látták, hogy a termelés racionálisabb alapokra fektetése még nem elegendő az újjászületéshez. Felismerték, hogy mindaddig veszélyeztetett a vállalat termelése, amig nem számithat biztos felvevő piacra, A piacot megszervezni, felosztani, biztositani, alapvető feladat volt, A Fésüsfonó ezért törekedett a gyapjuipari kartell létrehozására, és 1930 szeptember végére részsikert ért el, A posztóiparban a Fésüsfonó, a Magyar Posztógyár Rt,, Csepel és a Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt, megegyezett a darabban festett és mintázott fésűsszövetek árés eladási feltételeiben. 3 * IV. A TŐKEFELHALMOZÁS, A MEGERŐSÖDÉS ÉVEI (1932-1938) A részvényesek ellentétei A 30-as évek gazdasági fellendülése idején a textilipar helyzete erősén javult. A Fésüsfonaltermelés 1929-38 között több mint háromszorosára növekedett.Sőt a gazdasági fellendülés legjobb évében (1937-beh) a fonaltermelés csaknem ötszörösét tette ki az 1929. évinek, A fésüsszövettermelés 1932-38 között bár emelkedett, mégsem oly mértékben, mint a fésüsfonaltermelés. Az 1933-37, évek között egyharmadával haladta meg az 1929. évi termelés szintjét, majd kb. 50 %-kal csökkent, és az 1929. évi szint alá süllyedt. A konjunktúraingadozásoktól eltekintve a fésüsfonal- és szövettermelés növekedése közti feltűnő különbséget az ipari kapacitás aránytalansága mellett az idézte elő, hogy a drágább fésűsszövetek kisebb kelendőségnek örvendtek. A vásárlók főként az olcsó kártoltsz öveteket keresték. A tőkefelhalmozás ennek ellenére meggyorsult. 32 A Fésüsfonóban változások érlelődtek. Kiépült a gyártelep teljes vertikalitása, és mintázott divatcikkek termelésére álltakát. 1931-ben motringfestődét helyeztek üzembe, majd egy évvel később felállitották a fésültszalag festőüzemet. Az uj berendezésekkel a gyár a gyapjumosástól a kikészítésig minden munkafázist elvégezhetett. A 231