Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
kiegyenlítettek, de még mindig 9, 9 millió P adósság terhelte a céget. A bankház 1931. november 25-én nyilvánosan csődöt jelentett, de az előző napon kiadott kormányrendelet alapján mégis megteremtődött csendes felszámolásának lehetősége magánegyezségi utón. A likvidálással a Kohner bankház a Fésüsfonó-beli érdekeltségén túladott. A részvényeket a Hitelbank, a Stöhr cég és a Fegyvergyár vette át. 2 ^ Az 1932. május 21-i közgyűlés az 1926-banmegállapított alaptőkét 4012800 P-ről 802560 P-re szállitotta le, majd december 31-én 2942720 P-re emelte fel. Az alaptőke leszállítása és felemelése a szanálás két utolsó, de döntő mozzanata volt. Az ujabb befizetésekkel és a Kohner-részvények átvételével az érdekeltségi arány 60-40-re változott meg a Stöhr-Etag konszern javára, sőt a német csoporton belül lezajlott részvénykoncentráció után a lipcsei Stöhr-cég majorizálta a részvényeket . A pénzügyi kérdések rendezése után a termelést újjászervezték, A mosoda és a fésülőüzem átszervezésekor az állandó kihasználtságot kormánytámogatással kívánták ugy biztosítani, hogy a gyapjút ne nyersen, hanem mosva forgalmazzák, A fonodában a gyapjukeverés módszerén változtattak. A festési eljárások tökéletesítésére uj berendezéseket vásároltak (fonalfestőüzem kiépítése). A régi gépeket a kártolt-fonalfestésre, az ujakat a zefír-, kötött-, bélfonalak és pamut színezésére állították be. Csak az olcsó és jóminőségü fonalgyártás képezhette alapját a szövődéi fejlesztésnek, A szövődé önköltségi szintjének csökkentésénél elsődlegesen a teljesítménynövelés jött számításba, mivel a Fésüsfonó gyártástechnikája elmaradt a konszern németországi vállalatai mögött. Nehezítette a helyzetet, hogy a jóminőségü árucikkek előállításához hiányoztak a képzett szövőnők. Az 1 millió vetésre jutó munkaidőmennyiség a budapesti vállalatnál volt a legmagasabb, azaz a legkedvezőtlenebb, hasonlóképpen az egy munkaóra alatt teljesített vetésszám is.° A szanálás eredményei a harmincas években csakhamar megmutatkoztak, összefüggésben a Stöhr-Etag konszern termelésének és üzletvitelének tervszerüsitésével. A német tőke konszern-tagvállalatai: a plagwitzi, a mockaui, a gautzschi és a budapesti gyárak termelését jobban összehangolták. 2 " A mosóüzem átállítása 1930 januárjára fejeződött be. A finomabb magyar zsiros gyapjúból óránként 400 kg-ot, a rosszabb minőségből 300-350 kg-ot szállított, A fésülőüzem napi 10 órás munkaidő mellett 1100-1200 kg-os teljesítménnyel dolgozott, bár a napi teljesítményt 1400-1500 kg-ra tervezték. 2 ** A fésüsfonaltermelés az 1928,évi közel 3 ezer q-ról 1933-ra meghaladta az 5 ezer q-t,Mintegy 100 ezer m fésűsszövettel gyártottak többet. A bérmunkáknál hasonló volt a fejlődési ütem. S mindez a termékek átlagos eladási egységárának 1932-igtartő esésemellett következett be, A szanálás első eredményei jelentkeztek, és főleg abból fakadtak, hogy a hazai gyapjuipari vállalatok a válság alatt visszaesett jóminőségü és drágább gyapjufonalés szövetfogyasztás ellenére sem tudták a köz épminő s egekből kielégite230
