Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

magas kamatú idegen tőke felhasználásában rejlett. A hitelezők zömét az alapitó bankok alkották, amelyek a kamatokból kb. 3, 5 millió P tiszta nyereséget fölöztek le. A magas kamat az alapitó bankok profitjának adómentes megszerzését szolgálta, ellentétben az elért nyereség utáni osztalékkal, amelyet jelentékenyen megadóztattak. Nem véletlen, hogy a vállalat szanálásakor épp a banktőke túlzott igényeit szorították vissza. A Fésüsfonóból kivont 3, 5 millió P mérlegelésével a vállalatot kb. a hivatalosan kimutatott 1,8 millió P veszteség érte, ami természetesen még jelentős deficit volt. 23 III. A FÉSÜSFONO SZANÁLÁSA A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG IDEJÉN (1929-1931) A kapitalista gazdasági rendszer 1929-ben kitört világválsága alatt, miközben iparvállalatok, bankok sora omlott össze, a textilipar eltérő fejlődést mutatott. Munkáslétszáma az olcsó női munkaerő bevonásával a 20-as években megháromszorozódott. A termelési kapacitás 1929-ig 293 ezer fonóorsóra és 17 ezer szövőszékre bővült, amit a textilgyárosok a válság alatt jövedelmezően ki is használtak. A textilipar válságmentességének biztositéka a külföldi textiláruk behozatalának csaknem teljes megszüntetése volt. Az import, amely 1929-ben 30-40 %-kal részesedett a belföldi fogyasztásból, többé nem jött számitásba. A belföldi textilgyárosok, mivel a textilimporthoz nem állt deviza rendelkezésre, uralhatták a hazai fogyasztópiacot és az exportot. A Fésüsfonóban ezért a gazdasági válság nem idézett elő jóvátehetetlen károkat, sőt éppen ekkor zajlott le a vállalat szanálása, 24 Az újjászervezés a lipcsei Treuhandgesellschaft 1929. júliusi mérlegreviziójával indult meg. A vizsgálat hangsúlyozta: még az angol textilipari vállalatok sincsenek abban a helyzetben - a Fésüsfonó még kevésbé -, hogy kb. 170 szövetfajtát állítsanak elő. Korszerű kül- és belföldi eladási szervezet kLépitését és a termelés ésszerűsítését javasolta, ^amire két lehetőség kinálkozott: vagy leépiteni a nagyértékü raktárkészletet, ami a termelés 50 %-os, esetleg nagyobb visszaesését idézte volna elő, vagy a tőkeleszállítás útját választani, A részvényesek az utóbbi megoldás mellett döntöttek. Ezáltal a hitelek egy részét tőkévé változtathatták át, A részvénytőkének kb, 70 %-át zárolták. A Fegyvergyár jogai - a Stöhr-Etag csoport követelése ellenére - megmaradtak, csak kisebb mértékben részesedett a nyilvános és titkos tartalékokból. A Fésüsfonó szanálása javában folyt, amikor kirobbant a Kohner-bankház fizetésképtelenségének ügye, mely 1929-ben a túlzott hitelnyújtások és külföldi hitelek közvetitése miatt fizetési zavarba került. A külföldi (főleg angol) hitelezők megvonták a bankháztól a hiteleket, Kohnerék 1931 novemberéig mintegy 19 millió P tartozást ugyan 229