Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

emberek és szakmunkások alkalmazásával segitettekmagukon, A fésülöés fonóüzemben 9 német mester és 6 műszaki tisztviselő dolgozott. A szövődében 18 mestert és 8 műszaki tisztviselőt fogadtak fel Németországból. Különösen sok gondot okozott a kikészitőüzern és a szövődé vezetőinek sürü cserélődése, mert a változások a gyártási rendszerek átalakítását vonták maguk után. A vállalaton belüli ellentétekre, a külföldi tőke egyoldalú álláspontjára, a magyar szakembergárda hiányára világított rá az egykorú helyzetfeltáró jelentés: "Kezdettől fogva be kellett volna állitani fiatal magyar gépészmérnököket, intelligensebb fiatalembereket és oda törekedni, hogy azok mihamarább pótolhassák a külföldieket. Ehelyett azt láttuk, hogy az a néhány magyar, akiket erőszakkal helyeztünk az üzembe, olyan bánásmódban részesült, hogy vagy leszámolt azzal, hogy semmit sem tanulhat, vagy pedig elment más üzembe. "1« A német tőke egyaránt igyekezett kézbentartani a vállalat műszaki-kereskedelmi irányitását, és a hitelbanki befolyás, valamint a hazai műszaki értelmiség visszaszorítására törekecfett. Beruházások, termelési költségek A géppark a mosóüzemben 1, 5 millió kg gyapjú mosását, a fésülőben 350 ezer kg fésültszalag előállítását, a fonóüzemben 300 ezer kg fonal fonását, a szövődében 750 ezer m megszövését, a kikészitőben ugyanekkora mennyiség kidolgozását, végül pedig a festőüzemben 400 ezer kg szövet festését biztosította. 19 A mosoda az első években nem üzemelt 100%-os teljesitménynyel, mert a fonó- és szövőüzemek mosott gyapjú szükségletének kielégítését nemcsak a saját mosóüzem fedezte, A Gyapjumosó pedig tiltakozott mindenféle bérmosás vállalása ellen, mert a Fésüsfonót megállapodás kötötte hozzá a mosás átengedésére, A vállalat ugyan üzleti okokból megszegte a megegyezést, de végüli s engednie kellett. Hiába érvelt azzal, hogy a megrendelők ezután külföldön mosatnak (ti. akik a Fésüsfonónál mosattak), és hogy a Gyapjumosó monopolhelyzetét nem tarthatja fenn, - egyelőre az erősebb fél győzött, A fésülőüzem kihasználtsága sem különbözött a mosodáétól, csak 1927/28-ban mutatkozott némi javulás a németországi fésülőüzemek magas foglalkoztatása folytán, A fonoda a két műszakos termelése' ellenére szintén veszteségesen működött. Oka a gépek ésszerűtlen felállítása és a kevés selfaktorgép volt,A müszakváltást is szakszerűtlenül szervezték meg. Az egymást váltók 2-4 óra hosszat dolgoztak együtt, A gyártást kedvezőtlenül befolyásolta az előállított fonalak sokfélesége (szövő, kötő, zephir, stb.) és a gépek gyakori átállítása, ez lassitotta a munkafolyamatot, A tőkeerős külföldi fonógyárak - nagy nyersanyagkészleteik révén - tetszés szerint keverhették gyapjukészleteiket a különféle minőségek előállításához, A Fésüsfonó azonban csak a kipróbált anyagféleségeket szerezte be, és igy nem élvezhette az olcsóbb illetve drágább alapanyagok keveréséből származó előnyöket. 225