Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
Saját gyapjumosó üzemet nem szándékoztak üzembehelyezni, mert a Fésüsfonó és a Gyapjumosó között bérmosási szerződés állt fenn. A részben angol tőkeérdekeltségü Gyapjumosóval a jó viszony azonban megromlott, mert a német vezetésű Fésüsfonóban a Gyapjumosó nem jutott irányító szerephez. A vállalatnak igy saját mosóüzemet és válogatót kellett felállítania. Többletköltséget jelentett még, hogy a csekély teljesítőképességű cérnázó miatt a szövődében uj cérnázó- és kettőzőgépeket kellett üzembehelyezni. A gyürüsfonó tulméretezettsége és a szűk termelési keresztmetszetű selfaktorfonó szintén akadályozta a folyamatos termelést. A legtöbb gondot mégis az idézte elő, hogy a vállalat csaknem teljesen a darabban festett áruk gyártására rendezkedett be. Ezen a területen azonban erősen érvényesült a hazai gyárak versenye, és az import csak sulyosbitólag hatott. A gyárvezetés hamarosan belátta, hogy a gyapjúban és fonalban festett kevert szinü divat fésűsszövetekben a verseny sokkal kisebb, melyeknél a szövetmintázás, a mindenkori divat Ízlése nagy szerepet játszik, de a mintázott áruk termelésére a vállalat nem készült fel, A magyar gyapjuipar az uj beruházásokkal rohamos fejlődésnek indult. A fejlődés első szakasza 1924-ig tartott. A textil-, de az egész ipar az inflációs konjunktúra éveit élte. A gyárak a behozatali tilalmak révén termékeiket könnyen értékesítették, A külföldi versenyárak nem veszélyeztették a belföldi piacot. A valutastabilizálás vetett csak véget az inflációnak és a ráépülő spekulációs hullámnak, Megszűnt a termelés olcsó forgótőke ellátása, ami pénzügyi zavarokkal járt. 15 A szanálási válság és ezzel egyidejűleg a külkereskedelmi forgalom felszabadítása, ha nem is hosszú időre, de megbénította a hazai piacot, A külföldről beáramló gyapjuáruk versenye miatt a textilgyárosok kedvezőtlen helyzetbe kerültek, A késztermékek árai süllyedtek, az eladási feltételek kedvezőtlenekké váltak. Mindehhez járult még a gyapjuár kb, 35 %-os katasztrofális visszaesése 1924, októberétől 1925, májusáig,A fellendülés idején nagy raktárkészleteket gyűjtő gyárak hatalmas veszteségeket szenvedtek, A Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár a konjunktúraciklus végén, 1923-ban, kezdte meg a termelést a Kereskedelemügyi Minisztérium 10 éves adómentességével. Az üzemszerű gyártás 1924, júniusától indult meg, A vállalat igy a fellendülés idejét elszalasztottá, 1 " Akkor jelent meg a piacon, amikor a legerősebb harc dúlt a bel- és külföldi versenytársak közt, Amig a versenytársak inflációs tartalékokat gyűjthettek, addig a Fésüsfonó pénztartalékok nélkül vette fel a versenyt, A termelés rendszerének kialakításán és a gyár műszaki bázisának megteremtésén tul égető kérdésként merült fel a munkaerő biztosítása, A textilipari vállalatok az I. világháború utáni tervszerűtlen iparfejlesztési politika következtében zömmel Budapestre és környékére települtek. Az általuk támasztott kereslet kielégítésére képzett munkaerő alig állt rendelkezésre. A munkaerőpiac sem szak-, sem betanított munkásokban nem bővelkedett. A mester szinvonalat kevesen ütötték meg. ' A képzett textilmunkások hiánya miatt az alapítók német szak224
