Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

más vállalatok nem rendelkeztek. A Fésüsfonó igy már a 20-as évek elejétől monopolhelyzetet foglalt el a fésüsfonalak és szövetek piacán. A gyár üzembehelyezéséig - a német tőkecsoport kivánságára - az üzemi hitelekből a munkabérekre jutó rész fedezését a magyar csoport vállalta, mig a német tőkéstársak a nyersanyaghiteleket folyósitották. A nyersanyagszükséglet finanszírozására létesült a német érdekeltségű holland társaság: a Newoga.*

3 II. VÁLSÁGOS ÉVEK (1923-1928) A gyár felépítése, az üzembehelyezés gondjai A gyár felépítésére alakult "épitőbizottság" helyébe - 1922. október 3-án - az ügyvezetőigazgatóság lépett. Tagjai - dr. Neumann Miksa, Gárdos Alfréd, a német állampolgárságú Carlé György és Heitmann Miksa - Budapestre költöztek. 14 Az első főépületet a fonó-, a másodikat a mosó-, fésülő-és szövő-, végül pedig a harmadikat a kikészítő- és a festőüzem részére létesítették. Az a tény azonban, hogy a régi fegyvergyári épületeket alakították át, és nem egy korszerű igényeket kielégítő uj épületkomplexumot húztak fel, a későbbi fejlesztést megnehezítette. A beruházások a tervezettnél lényegesen több tőkét igényeltek a korona elértéktelenedése, az anyagárak és bérek rohamos emelkedése, valamint a részvénytőke német márkában befizetett részének devalválódása miatt. Az épületekre és a gépparkra előirányzott 250 millió K-val (1 millió holland Ft) szemben az összberuházási költségek elérték a 2,6 millió holland Ft-ot, az előirányzott összegnek több mint 2, 5-szeresét. A túlméretezett beruházások a 20-as évek végéig súlyos egyensúlyi zavarokat okoztak, másrészt az esseni Krupp Müvektől beszerzett fonó- és cérnázógépek, melyeket a Ruhr-vidék francia megszállása folytán késedelmesen szállítottak, nem is a legkorszerűbb minőséget reprezentálták. A géppark jelentős részét ezért a későbbi években ki kellett cserélni. A szövőüzemet 160 szövőszékre építették kikészitővel és festőüzemmel darabban festett fésűsszövetek gyártására,A fonóüzem normál üzemeltetéssel a szövődé teljes fonalszükségletét biztosította.Eleinte nyersfehér fonalakat termeltek, melyeket - német tapasztalatok szerint - a vastagabb szövetekhez használtak fel. A finomabb fonalakat gyártó selfaktorgépek nagyobb mérvű beszerzését ekkor még nem tartották szükségesnek. Valamennyi fonásra kerülő minőséget magyar és ausztrál gyapjukeverékből állítottak elő. Az ausztrál gyapjút a Stöhr cég szerezte be, mig a magyar gyapjút a Fésüsfonó. 223