Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

léte. Előretörését nagymértékben serkentette, hogy a magyar kormány is rátért -nem utolsósorban a hazai nagytőke nyomására - az autarkiás gazdaságpolitika útjára, A protekcionista iparpolitika leginkább a textilgyárosoknak kedvezett, akik ezáltal belföldön háttérbe szoríthatták a külföldi termékeket.

4 Az első világháborút követően az 1913-ban működő 83 gyapjúipari vállalatból alig több mint 10 üzemelt. Kormányintézkedések segítették elő ezért a hazai gyapjuipar ujjáteremtését, 1921. végén már 14 gyapjufonó- és szövőgyár 16047 orsóval és 587 szövőszékkel, két évvel később pedig 22 működött, és az orsó- és szövőszékszám mintegymegkétszereződött.Az ipari kapacitás bővítése jegyében alapították a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Rt-ot is.

5 Az állami kedvezmények (adóelengedés, vámkedvezmények stb.) méltán keltették fel a külföldi tőke figyelmét. A német tőke számára - a 20-as évek elején - a világháborúban megrendült pozícióinak megerősítésére, az elvesztett érdekeltségek helyébe, ujak kiépítésére - kiváló lehetőségek mutatkoztak a délkeleteurópai államokban, így Magyarországon is.^A rendkívül olcsó munkaerő, az inflációs konjunktúra, majd 1924-től a behozatali tilalmak és vámok rendszerének protekcionista kiépitése számtalan alkalmat kLnált. Hozzájárult az alapítási láz felkeltéséhez, hogy a behozatali tilalmak miatt - fésüsfonalakban és szövetekben - áruhiány keletkezett.' A magyar és német tőke együttműködése, az alapítás körülményei A belföldi fogyasztópiac kielégítése érdekében és a magas haszon reményében merült fel egy hazai fésüsfonó- és szövőgyár alapításának terve. Az Ötlet a Kohner bankháztól eredt, mely 1872-ben alakult meg, és 1876-tól részvénytársaságként működött. Az alapítók a terménykereskedő Kohner-testvérek: Zsigmond, Károly és Ágoston voltak. A gyapjukereskedelemből származó vagyonuk 1929-re 12-13 millió P-re gyarapodott. A vagyon növekedésével a Kohner család ipari és mezőgazdasági érdekeltségeket is szerzett.A bankház tekintélyét annak köszönhette, hogy érdekeltségi vállalatai részére - külföldi kapcsolatai felhasználásával - jelentős devizahiteleket folyósított. Károly halála után - 1894-ben - Adolf vette át a vezető szerepet. Mint a gyapjú szakmában jártas ember, felismerte, hogy az első világháború után nagy üzleti lehetőség rejlik egy jóminőségü szöveteket előállító fésüsfonó- és szövőgyár alapításában. 1921-ben ezért tárgyalásokat kezdeményezett az Elberfelder Textilwerke és a Kammgarnspinnerei Stöhr Co. elberfeldi és lipcsei részvénytársaságokkal.^ Az 1920-ban alakult elberfeldi vállalat (Etag) Közép-Európa egyik legjelentősebb gyapjú- és posztógyára volt. A Frowein család vezette vállalat 1922 végén 20 évre érdekközösséget létesített a Stöhr család irányította lipcsei fésüsfonógyárral.A Stöhr-Etag csoport közös vezető szerve az ekkor életrehivott A. G. für Deutsche Kammgarnerzeug220