Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

nisse cég lett. Az első világháború utáni textiltermelési és értékesítési viszonyok a német textilgyárakat kedvezőtlenül érintették. Hiányzott a fizetőképes kereslet, és több területen termelési nehézségek mutatkoztak. A német textilgyárosok a mentőeszközt a vállalati összevonásokban, a tőkekoncentrációban látták. Arra törekedtek, hogy a magas nyersanyagárakat a termelékenység fokozásával egyenlítsék ki, és hogy a forgalom visszaesését a vállalati, illetve vállalatok közötti vertikális termelési-értékesítési szervezet kiépítésével (a fonástól a kész konfekcióig) ellensúlyozzák. így került sor arra a lépésre, hogy a lipcsei konfekciót értékesítő kereskedőházak 1921-ben alakult Eschers konszernje Vertikal-Textil A.G. berlini fedőcég néven csatlakozott a Stöhr-Etag csoporthoz, amely csoport külföldi érdekeltségeket is vállalt, mint pl. a Fésüsfonóban. Az alapításban a magyar és a német csoport fele-fele arányban vett részt. A német csoportra jutó 190 millió K n.é. részvényből 139, 6 milliót a Nederlandsche Wolfen Garen Maatschappy Amsterdamban bejegyzett vállalat vett át, melyet a német tőkecsoport létesített külföldi nyers anyaghit elei fedezésére. A látszólag holland vállalat a német tőke előretolt, kereskedelmi célokat szolgáló bástyája volt, A magyar csoportra jutó 50 %-os érdekeltségen a Magyar Általános Hitelbank és a Kohner bankház osztozott egyenlő mértékben, illetve érdekeltségi vállalataik.

9 A magyar és német tőkecsoport együttes ülésén a Hitelbankban - 1922.február 1-én - magyar részről résztvett dr,Harkányi János volt kereskedelemügyi miniszter, a Fegyvergyár elnökhelyettese, dr. Kohner Adolf a Kohner bankháztól, Neumann Miksa a Hungária Jaquard igazgatója, Frommer Rudolf a Fegyvergyár vezérigazgatója, Egry Aurél a Hitelbank igazgatósági tagja, Szurday Róbert a Magyar Pamutipar vezérigazgatója, Forrai József a Gyapjumosó elnökhelyettese, valamint Ullmann István kormánytanácsos a Fegyvergyár igazgatója. A külföldi csoportot a lipcsei Stöhr és az elberfeldi Textilwerke cégek igazgatósági tagjai, továbbá Carlé György, Heitmann Miksa és Koch igazgató a Deutsche Bank elberfeldi fiókjától képviselték. Az ülés résztvevői a részvénytársaság elnökéül Teleszky János volt pénzügyminisztert kérték fel. Az igazgatóságba magyar részről a Kohner bankház két, a Hitelbank, a Fegyvergyár és a Gyapjumosó 3-3 tagot jelölt. A Fegyvergyárnál a hitelbanki érdekeltség, a részben angol érdekeltségű Gyapjúmosónál pedig a Kohner bankház üzletpolitikai befolyása érvényesült (a részvények egy részét Kohnerék tartották kezükben).*

0 Az igazgatóságba 8-13 főt delegált a német tőkecsoport is, fenntartva magának a vezető szerepet.A kereskedelmi irányításban az egyenlőség elvét mondották ki, mégis a vállalati üzletvitelt német befolyás jellemezte annak ellenére, hogy a csoportérdekek biztosítására szindikátust alakítottak. Összesen 380 millió K részvénytőkével egy fésüsfonógyárat, egy energiát szolgáltató erőtelepet és egy ingatlan-társaságot létesítettek. Ez utóbbi bérelte a gyártelepet, mivel a Fegyvergyártól megvett telken ott álltak azok az épületek.(öntő-, szerelőcsarnok, stb.), ame221