Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

KOROKNAI ÁKOS A HAZAI FÉSÜSFONŐ- ÉS SZÖVŐGYÁR TÖRTÉNETE (1922-1945) I. A VÁLLALAT MEGALAPÍTÁSA (1921-1922) A magyar gyapjuipar helyzete A XIX/XX. század fordulóján Magyarországon jobb minőségű fésüsfonalakat és azokból készült szöveteket nem állitottak elő, holott a textilipar hazájában Angliában, valamint Elzász vidékén, a textilipari termelés másik jelentős területén, a gyárak kiváló minőségben ontották termékeiket. Gyapjú fésülő gép az országban még nem üzemelt, amikor már Németországban 3681 fésülőgép működött. Finomabb "kammgarn" szövetek előállításához szükséges fésüsfonalakat gyártó vállalatok csak 1913-ban létesültek Trencsénben és Temesvárott. 1 A hazai gyapjuipar egyrészt a bizalmatlan közvéleménnyel, másrészt minőségi problémákkal küzdött, mert a gyártási alapanyag, a nyirt gyapjú, minősége a szakszerűtlen kezelés miatt nem felelt meg a textilipar támasztotta követelményeknek. Bár az első világháború alatt a hazai gyapjuipar rohamosan fejlődött, a mesterségesen felfokozott belföldi fogyasztás mégsem biztosította, hogy behozza lemaradását a nyugat-európai országok gyapjuiparához képest. Az ország az első világháború után elmaradott textilipart örökölt, ráadásul a háború előtti textilipar termelési kapacitásának alig 42 %-a maradt meg. Az erdélyi, az északi és észak-nyugati nemzetiségi országrészeken települt gyapjuipari vállalatok nem tartoznak többé Magyarországhoz. A megmaradók az 1913, évi termelés értékének mindössze 10 %-át állitottak elő. A gyapjufonóorsók 2, 6 %-a (1916 db), a szövőszékek 20,3 %-a (500 db) maradt meg. Előnyt csupán az osztrák és cseh textilgyárak versenyének megszűnése jelentett.^ A juhállomány csaknem 3/4 részének elvesztése szintén súlyos gondot okozott, de még ezt a csekély gyapjú m ennyi s éget is - feldolgozási lehetőségek hiányában - jórészt külföldre szállították, ahonnan fonalként, szövetként került vissza az országba.

3 A háború utáni magyar iparban végbement szerkezeti változások következtében az élelmiszeriparipari-termelési részesedése csökkent, mi g a könnyűipari ágazatoké s ezen belül főként a textiliparé növekedett, A textilipar 1913. évi alig 5 %-os ipari részesedési aránya 1929-re több mint 14 %-ra emelkedett. Korlátlan fejlődés előtt állt,termelése messze kevesebbet tett ki, mint a belföldi fogyasztás szükség219