Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

telve vannak,olyan királyi parancslevelekkel, amelyekben az uralkodó ágyukat, puskaport, szekéreket, hajókat és természetesen gyakran zsoldosokat is követelt városaitól. 138 5. A városok és az ítélkezés. Városszövetségek Az eddigi történetírás már részletesen taglalta azt a kérdést, hogy kik Ítélkeztek a városi biróságoktól fellebbezett perekben és hogyan alakultak ki a városi szövetségek; ilyenformán megelégedhetünk az irodalom eredményeinek összefoglalásával. *

39 A hét (Pesttel együtt nyolc) szabad királyi város fellebbviteli bíróságát, a tárnokszéket az uralkodó is támogatta. A tárnokmester csak a városok képviselőivel együtt Ítélkezhetett. Ezáltal kirekesztették a feudális urak és a feudális jog hatását az igazságszolgáltatásra. *" A biróság Ülnökei jelentős statútum alkotó jogot is gyakoroltak. Arra lehetne tehát gondolni, hogy a városok nagyra becsülték ezt a bíróságot és törekedtek ülései sűrűbbé tételére. A valóságban ez nem igy történt. Statútumot kellett hozni,hogy egy ülés csak akkor érvényes,ha legalább öt város képviselője van jelen. 141 Egy másik statútum előírta, hogy a biróság csak évente egyszer ülésezzen. 142 így nem véletlen, hogy olykor évekig nem hivtak össze tárnokszéket,

143 vagy pedig hogy a városok nem küldték el képviselőiket. 144 A szabad királyi városok egyébként olykor már feudális fórumon is pereskedtek egymással. 145 Mindez azonban nem kisebbíti a tárnokszék jelentőségét, nem csak a jogszolgáltatások alkalmával a feudális befolyás kiiktatása miatt, hanem azért is, mert ez a biróság kötötte össze a nyolc szabad királyi várost egymás sal. Buda, Magyarország városainak természetes vezetője mindig ennek a szövetségnek a tagjait hivta össze, ha a városi szabadságok megsértésétől tartott. 146 Ennek a fejlődésnek negatív oldala az volt, hogy gyengítette a különben sem nagyszámú királyi város egységét. Az alsómagyarországi városok Körmöcbányán, az erdélyi szászok Nagyszebenben saját fellebbviteli széket hoztak létre. Más királyi városok, köztük a jelentős Székesfehérvár, Esztergom, Szeged vagy Lőcse a személynöki székhez fellebbeztek. Ez utóbbi biróság Ítélkezett harmadfokon a tárnokszéktől vagy a bányavárosok, illetve a szászok fellebbviteli bíróságaitól fellebbezett perekben. 147 Megint a tárnoki városok voltak azonban azok, akik 1499-ben elérték a királynál, hogy a személynöki szék a szabad királyi városok és nem pedig a nemesség szokásjoga alapján Ítélkezzen. 148 Mátyás támogatta ugyan a tárnoki városokat, de talán még jobban elősegítette a regionális városszövetségek kialakulását. 149 Döntő szerepe volt az erdélyi szász egyetem kialakulásánál, amely 1486-ban zárult le.1

50 A Kassa körüli öt város formális szövetsége 1485-ben jött létre. 151 Mátyás alatt keletkezett a hét felsőmagyarországi bányaváros szövetsége is. Ide nem csak királyi városok tartoztak, bányaügyekben 20