Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

azonban statútum alkotási joggal rendelkeztek és fellebviteli bíróságot alkottak. * 52 Az öt város szövetségén kivül, amelyhez három tárnoki város is tartozott, a többi városszövetség egyben biráskodási közösséget is képezett, amelyet a király adózási közösségé akart átalakitani. Az Ítél­kezés - mint ahogy ezt a nyolc város hamar felismerte - igen fontos volt a városi szabadság szempontjából. A nemesség ugyanis ki akarta terjeszteni a saját bíróságai hatáskörét a városokra. Ezt világosan mu­tatja a Dóezyak hirhedt pere az alsómagyarországi bányavárosok ellen, ahol sikerült egy olyan nádori ítéletet kijárniok, amely a polgárokat a király jobbágyainak nyilvánította. Ezt az ügyet ugyan a városok kivéd­ték, a per mégis mutatja a városi szabadságokkal szembeni veszélye­ket. A századforduló törvényeiben is találunk adatokat a városi szabad­ságok megnyirbálására irányuló törekvésekről./* 53 6. A városok az országgyűlésen A korábbi magyar történetirás feltételezte, hogy a 40-es évek­től kezdve nem szakadt meg a városi képviselők jelenléte az ország­gyűléseken, legfeljebb a polgárok nem tartották mindig szükségesnek az ottani részvételt. * ^4 Mielőtt ezzel a kérdéssel részletesebben foglal­koznánk, egy előzetes megjegyzést kell tenni. 1458 után egy vonatko­zásban feltétlenül különbséget találunk a korábbihoz képest. Szinte tel­jesen megszűnnek azok az egyes országrészekre kiterjedő rendi gyűlé­sek, ahol a nagyurakon és néhány megye nemességén kivül az ott fekvő királyi városok polgárai is elég jelentős szerepet játszottak. Ezek a gyűlések azóta tűntek el, hogy Mátyásnak sikerült a belső feudális ren­det helyreállítania.IS 5 Csak a valódi tartománygyülések maradtak fenn igy Erdélyben. Itt a szászok a magyar nemesség és a székelyek mellett a harmadik rendi nemzetet alkották. Mivel a szászokat váro­saik patriciátusa képviselte, ezek a városok Erdély rendéihez számi­tandók. *5'6 Az erdélyi viszonyok nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy Mátyás a szászokat már 1462-ben elismerte az ország tagjainak. **7 Bizonyos nyomok arra mutatnak, hogy a szászok, mint Erdély egyik rendje, ugyanazt a jogot élvezték a magyar országgyűlésen, mint a többi erdélyi rend. °° Ha tehát a szászokat a magyar országgyűlése­ken városaik küldöttei képviselték, ez nem bizonyítja a városok ország­gyűlési képviseletét. A magyarországi városok esetében először azt a kérdést kell megvizsgálnunk, hogy a városi küldöttek országgyűlési jelenlétét való­ban olyan megszakítás nélkül lehet igazolnunk, ahogy azt föltételezik. Amikor V". László 1457-ben meghalt, a királyi tanács Budán tartózkodó tagjai: öt püspök és hét főúr, összehivták a királyválasztó országgyű­lést és felszólították a városokat is, hogy küldjék el képviselőiket "cum pleno Mandato". V 59 Mátyás is követte előde példáját. Már 1458. május 21

Next

/
Thumbnails
Contents