Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

voltak ennek fizetésére.

102 Nyilván a nemesség a törvényt csak ez utóbbi feltétellel fogadta el. A városok ezen az országgyűlésen nem voltak képviselve. A királyi adószedők meg is kezdték a tributum kivetését a városokban.

1 "3 Mátyás azonban valójában nem is akarta, hogy városai fizessék ezt az adót. Május végén parancsot adott az adószedőknek, hogy ne kényszerítsék a polgárokat fizetésre, hiszen ezek számára más szolgálatokat nyújtanak. °^ Hasonlóan folyt le 1470-ben az adóztatás. A rendek - megint a városok nélkül - hozzájárultak egy 1 forintos rendkívüli adóhoz, amely a szabad királyi városokra is "secundum modum Tributi Fisci Regalis sive lucri Camerae super portas imponeretur, vei exigeretur".

105 A király tényleg követelte az 1 forintos adó fizetését portánként Kassától és a szomszéd városoktól, 10

6 ezek azonban végül a jelek szerint mégis egy összegben "taxa extraordinaria" -t fizettek. 107 Súlyosabb volt az 1474-es dekrétum következménye. Mialatt a király Sziléziában harcolt a csehek és a lengyelek ellen, a királyi tanácsba tömörült urak országgyűlést hivtak össze, ahol rendkivüli adót ajánlottak meg. Ugy látszik, hogy a főpapok és a főurak azt hitték, hogy a király a háborúból meggyengülve fog visszatérni és ezért a királyi pénzügyigazgatás rovására rendi igazgatás felállítását kísérelték meg. Az adószedést a nemesség által választott adószedőkre bizták» Az l.t.c. értelmében a városokat is kötelezték a portális adó fizetésére.

1 °8 Mátyás azonban Boroszlónál megverte ellenfeleit és igy városai panaszára még onnan energikusan reagált. Ezek az adók szerinte megsértik a városok szabadságait, hiszen paraszt módra vetik ki. Ő, a király azonban meg akarja őrizni városai szabadságát és ezért eltiltja, hogy őket "hostiatim" adóztassák. 10

9 Ennek a feudális urak részéről kiindult félresikerült kisérletnek, hogy a városokat adózás terén a jobbágyok szintjére süllyesszék, nem várt következménye lett. 1521-ig nem került sor ilyen kisérletre és mint alább látni fogjuk, Mátyás több mint tiz év után újra meghivta városait 1475-ben az országgyűlésre. A király és városai az adóügyben közös érdeket találtak. Csak ennek az érdeknek nem volt azonos az alapja. A polgárok harcát a rendi adóztatás ellen meg lehet érteni, hiszen szabadságaikat védelmezték. A király viszont több szolgáltatást és neki alkalmas időben várhatott el a városoktól, amennyiben azok a régi módon fizetnek. Nem akarta továbbá, hogy városai adóztatása a nemesség jóváhagyásától függjön. Alapjában véve azonban mégis hasonló állásponton volt, mint a nemesség, hiszen a városoktól rendkivüli adót földesúrként, nem pedig uralkodóként kapta meg. Ez azonban csak a látszat. Van olyan adat is, amely ugy is értelmezhető, hogy ő a rendkivüli városi adókat - természetesen a városoknál szokásos fizetési módon - először országgyűlés által akarta megajánltatni. Ilyenre lehet következtetni az 1461-es országgyűlésre küldött városi követek jelentéséből.

110 Sajnos, nem ismerjük ezen országgyűlés határozatát és igy nem tudjuk, hogy a városi adókhoz a rendek járultak-e hozzá, vagypedig csak a király vetette ki az ország16