Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, I. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945 152-199

ben 1. boglyákban kint maradt a földön, amig a lakóháznál felhalmozott készlet fogyása szerint, annak pótlására fokozatosan behordták. 2. Ha ez az elraktározatlan takarmány feleslegnek számított, a gazda eladta (pl. fuvarosoknak), igy az elszállitás gondja a vevőt terhelte. 3. Mivel földrajzilag a kaszálók és az óbudai belterület között helyezkedtek el a szérűskertek, aki tehette, ide hordta át a szénát. Ezt a megoldást segítette az a tény is, hogy a két területet összekötő legfontosabb útvonal, a Szentendrei ut, a szérűk mellett haladt el. Egyébként ugyancsak itt halmozták fel a gabonanemüek nyomtatásakor illetve gépi cséplésekor keletkezett szalmát. A szó legtágabb értelmében vett szálas takarmányokat boglyába vagy kazalba rakták. Az óbudai ismeretek szerint a kettő közötti különbség annyi, hogy az előbbi kissé csucsosan félgömb alakú és mennyiségileg kevesebb, mint a nagyjából háztető formájú utóbbi. Mindkettőt fadarabokból vagy rőzséből kialakított alapra rakták és köréjük árkot húztak. Egyenlő gyakorisággal fordultak elő. A nagy tömegben álló takarmányból szénavágóval metszették le a szükséges darabot. Ilyen szerszáma minden gazdálkodónak volt. A gabona- és takarmánygazdálkodás ismerete lehetővé' teszi, hogy a korábban csak futólag érintett szérűskertek

re most részletesebben visszatérjünk. Láthattuk, hogy a belsőséghez közel, a határ egyetlen pontján csoportosuló kerítetlen kertek a nyomtatás és a tárolás (rakodás) helyei voltak. Állattartáshoz való funkcionális kapcsolódásukra nincs egyetlen adat sem. Tehát a szérűskertekben kifejeződött megosztottság nem bizonyult teljes értékűnek. A kertekben épületet sohasem emeltek. Huzamosabb emberi kint tartózkodásukról nincs tudomásunk. Az óbudai példa is megerősíti Hoffmann Tamás elgondolását) miszerint "... feltehető, hogy a nyomtatás általában párosul a szabad ég alatti rakodásmódokkal, akár a szántóföldi, akár a beltelki szérűkről van szó, ha azt a klimatikus fÖldrajzi adottságokkal együtt a termésmennyiség is biztosítja. ÄO Általában a kertek felbukkanása a középkorra tehető. "A lakótelepüléstől különválasztott gazdasági udvar, tehát ez a polgári, majd később paraszti szintre kiépülő majorság a XIV. században a Kárpát-medencében nyugaton és északon létesül, és mint az adatokból már sejthető: néhány városra korlátozódik. "

24 E kertek óbudai megjelenése, egy széleskörű gyakorlat részeként, 1686 utánra esik. "... A török hódoltságot átvészelő, vagy a hódoltság alatt újra települő kiváltságos, általában mezővárosi rangú települések parasztpolgársága ilyen majorsági berendezést fejleszt ki. ... A török hódoltság utáni reorganizálódás az Alföld, Dél- és Kelet-Dunántul térségében szinte gombamódra szaporitja szálláskertes településeit."

25 Az óbudai szérűskertek kialakulásában és fenntartásában feltétlenül szerepet játszottak a nyomtatásra és tárolásra többségükben 166 /