Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, I. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945 152-199

1849 végén Óbudát közigazgatásilag Budához csatolták s csak 1861 elején került vissza Pest-Pilis-Solt megye fennhatósága alá, mint rendezett tanácsú mezőváros. 1873-ban Budával és Pesttel egyesülve a főváros és azon belül a III. kerület része lett. Sajátos mezővárosi jellegét napjainkig megőrizte. X X 'X A parasztpolgárok anyagi kultúrájának leirásához nélkülözhetetlenek a földrajzi határok is, melyek a munkahely és a termelés terét megszabták. 1848-1945 között Óbuda külterének határa a mai Nagyszombat u. , Bécsi ut, Doberdó ut a Podolin u. -ig, Remetehegyi dűlő, Nyereg ut, Erdőház ut, Hármashatárhegyi ut, Csúcshegy, kb. Budapest mai határa, Péter hegy csúcsa, majd 1873-ig az Ürömi ut, Attila u., Kalászi u., azután pedig a Határ u, Kalászi u. mentén húzódott. A belterület határait - kb. 1873-ig- a Duna, Nagyszombat u. , Korvin Ottó u. , Régiszőlő u., Kiscelli u. , Zápor u., Vörösvári ut, Hunor u. , Vihar u., Szőlő u., Miklós tér, Sorompó ii. jelentették. Buda, Óbuda, Pest 1873. évi egyesitése után a belterület lassú terjeszkedésnek indult, mignem elérte a Bécsi-, Hévizi- és Bogdáni ut vonalát.

13Szántóföldi növénytermesztés és szénagazdálkodás A szántóföldi növénytermesztés közepesnek értékelhető természeti adottságok között folyt. A Dunától a Budai hegységig húzódó síkság talaja igen változatos, a köves, kavicsos, homokos, agyagos, iszapos és humuszos barnaföld egymást váltja. Vizrajzi arculatát a hegyekből lefutó, ideiglenes és állandó vizmosásokon tul, a források által táplált, a mai Fehéregyházi utcától a Zab utca irányába tartó Rádlárok, a Rómaifürdőtől a Római ut,Pók utca vonalában futó patak, a sikságot átszelő Aranyhegyi patak és a Péterhegy ez utóbbiba torkolló vize határozták meg. Szabálytalan partjaik mentén müvelésre alkalmatlan, kisebb-nagyobb vizenyős részek húzódtak. A Duna áradásai a partmenti és a mélyebben fekvő területeket rendszerint elborították. Ezek a tényezők a föld hasznositásának módját (szántó, kaszáló, legelő) alapvetően meghatározták. 1870 körül a szántóföldek öt tömbben helyezkedtek el. Határaik a mai úthálózatra vetitve a következőképpen húzódtak. *•* I. Nagyszombat u., Bécsi ut, Körte u. , Vörösvári ut, a belterület határa (lásd fentebb). Ez a rész az "Einsiedler ried" nevet viselte. 12 II. Vörösvári ut, Fehéregyházi u., Kunigunda útja, Veder u., Vihar u., Filatorigát vasútállomás. Szentendrei ut, a belterület határa. Itt helyezkedett el a "Radlmühlried" és a "Magazinsried" dűlő. 155