Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, I. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945 152-199

1698-1750 között Schwarzwaldból és Württenbergből német parasztokat telepitettek be.

8 Tehát a népesség - ha mesterséges módon is, de megnőtt,mégpedig ugy, hogy a református magyarok helyett a katolikus németek kerültek döntő többségbe. Sajnos e népmozgásban sok még a bizonytalan vagy éppen ismeretlen részlet. Az viszont biztos, hogy a telepesek parasztok voltak a szó klasszikus értelmében, egyaránt jártasak a növénytermesztésben és állattartásban, akik uj hazájukban habozás nélkül kihasználták a lehetőségeket. Önálló mezőgazdasági termelést folytattak, amelynek legfontosabb része a szőlőmüvelés volt. Az óbudai társadalom ezen gazdálkodó rétege a XIX. század közepéig jobbágynak minősült. Létszámukról illetve különböző telekkategóriák szerinti megoszlásukról az 1772. évi úrbéri és az 1828. évi adóösszeirás ad felvilágositást. A telki állomány megoszlása 1772-ben 1/2 3/8 1/4 3/16 1/8 1/32 telkes jobbágy házas házat lan zsellér telkes jobbágy egész telkek száma 1 2 225 369 75 228 29 1/8 a telki állomány megoszlása 1828-ban 2 13 2 160 37 508 801 214 27 27/32 Igen tanulságos a két időpontban feljegyzett adatok összehasonlitása. Kiderül ugyanis, hogy a telkes jobbágyok számának jelentéktelen módosulása mellett az egyes családok által birtokolt (használt) földek között lényeges nagyságrendi különbségek keletkeztek. Vagyis a nyolcadtelkes jobbágyok 1772-ben regisztrált 98%-os aránya 56 év alatt 75 %-ra csökkent. E változás másik oldalaként a 23 % különbözetből kisebb részben (6%) 1/4, nagyobb részben (17%) 3/32 telkek formálódtak. Az a tény, hogy a telkes jobbágyok korábban egyenlő részesedése a telki állományból kezdett megszűnni, az egyének vagyoni differenciálódására, a telkek aprózódása pedig elszegényedésre utal. A hazátlan zsellérek több mint tizszeres számbeli növekedése "korántsem csupán a mezővárosi társadalmi rétegződés gyorsabb ütemének tudható be. Az oppidum ugyanis nemcsak a falvak iparoselemeit, módosabb rétegét vonzotta. Nagy számban tódultak ide nincstelen, földjüktől megfosztott jobbágyok is, akik. . . munkaalkalmat, esetleg talpraállási lehetőséget reméltek. "10 1836-ban a Dunagőzhajózási Társaság felépitette Óbuda legnagyobb ipari üzemét, a hajógyárat. Műhelyeiben több százan dolgoztak. Munkaerő szükséglete döntően befolyásolta a helyi társadalom alakulását, amiről később még szólunk. 154