Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

Kneidinger-térképen és a későbbi térképeken már nem látható ez a kereszt). 78 1744 januárjában a plébános uj temetőt szentelt fel a város akkori nyugati szélén, (kb. a mai Kiscelli utca postaépület környékén), nyilván azért, mert a templom körül már szűk volt a hely, s különben is, 1744 elején megkezdődött a régi templom átépitése. Ettől kezdve a régi "nagy temetőbe", a "béső város cemeteriumába", "in den alten Kirchen Freydhof" már csak kivételképpen temettek olyan tekintélyesebb lakosokat, akik ezt végrendeletileg kikötötték. Az uj temetőbe valószinüleg már csak a katolikusok temetkeztek; 1745-ben a plébános azt jegyezte be egy reformátusról, hogy "in proprio calvinistarum", vagyis a kálvinisták saját temetőjébe temette őt. Ennek helyére azonban ebből az időből nem került elő adat. Lehetséges, hogy már ekkor ott volt, ahol - a Lipszky-térkép tanúsága szerint - a XIX. század elején: a mai Miklós tér és Szentendrei ut között (az 1778-as Kneidinger-térkép is jelez itt valami temetőhöz hasonló területet, a lap kopottsága miatt azonban ennek azonosítása bizonytalan). Az 1744-ben megnyitott katolikus temetőt csak néhány évtizedig használták. A környék már az 1749-50-es években beépült, a város lakossága a század közepétől kezdve gyorsan szaporodott: a temető hamarosan kicsinek bizonyult. 1780 körül uj temetőt nyitottak a mai Raktár utca - Kerék utca - Szél utca szögletében. 9 Ez a temető a következő évtizedekben dél felé terjeszkedve elérte a Kórház utca vonalát, mig azután kb. egy évszázadnyi használat után 1888-ban ezt is megszüntették és kiüritették.®

0 Helyén rna részben a Kórház utcai piac van. A zsidó temető viszont -eltérően a Budapest Műemlékei II.kötetében (513. 1.) olvasható állítástól - a zsidók óbudai megtelepedésétől fogva a XIX. század végéig, tehát csaknem két évszázadig ugyanazon a helyen volt: a mai Laktanya utcában, a Kő utcától északra.**! Ez a terület, mint már láttuk, a XVIII. század közepéig a város beépitett területén kivül esett. Az idők folyamán természetesen ez a temető is szűk lett az ugyancsak gyorsan növekvő zsidó népesség számára. Emiatt azután a sirkövek csaknem olyan sürün zsúfolódtak itt össze, mint a hires, prágai zsidó temetőben (7.kép). Községi épületek Óbuda, mint földesúri mezőváros, a XVIII. században igen korlátozott önkormányzattal rendelkezett, s igy községi intézményei, községi épületei is jelentéktelenek voltak. A XIX. század első felében az 1766 óta koronauradalmi mezőváros (Kronmarkt) önkormányzatának szerepe megnőtt, s a község gazdasági és társadalmi erősödése a községi épületek külsejében is kifejezésre jutott, Községháza létezésére az első adat az óbudai biró 1732/ 1733-as számadásában

82 található (bejegyzés az épület javitásának 124