Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
költségeiről 1732-ben), ebből azonban sem az nem derül ki, hogy hol volt a községháza, sem az, hogy mióta állt fenn. A Gemeinde -Haus -nak vagy Gemein-Gerichts -Haus -nak nevezett épület helyét csak az 1785/86-os adókönyv alapján lehetett meghatározni, minthogy ez volt az első év, amikor a középületeket is beszámozták. Ebben az esztendőben a községi törvényház a 98-as házszámot kapta, utána következett 99-es sorszámmal az iskola és 100-as sorszámmal a plébániaépület. Mivel a házszámozás itt a Lajos utca nyugati házsorán északról dél felé haladt, a községházát a plébániától északra kellett keresni. A házszámokat a későbbi évek összeirásában nyomon követve és a Kneidinger-térképpel is összevetve, megállapítható volt, hogy 1785-ben - és feltehetően korábban is - az óbudai községháza a mai Lajos utca 170. sz. helyén állt. Kollár 1812-ben készült Óbuda látképén (reprodukcióját lásd Budapest műemlékei, II. k. 430) jól látható ez az épület, a templomtól jobbra, s az is jól kivehető, hogy különbözött a jobbágyházaktői: nagyobb ablakai voltak, eresz vonalával nézett az utcára. A községháza azonban csak 1808-ig működött itt: ekkor a község 6 000 forintért eladta az épületet egy Jékely nevű orvosnak,®§ a községházát pedig átköltöztették egy másik, nagyobb épületbe. Ez az épület már régebben a község tulajdonában volt, a XK. század elejéig afféle községi kaszárnya szerepét töltötte be:az Óbudára bekvártélyozott katonaságot (vágy legalábbis a katonák egy részét) szállásolták el benne. A számadások ezt az épületet " grosses Gemein Haus"-nak nevezték. Mint az óbudai tanácsi jegyzőkönyvek harmadik (1784-1790. évi) kötetének első lapjára egy ismeretlen kéz feljegyezte, a község 1744-ben vásárolta a házat egy óbudai jobbágytól.^ 4 Az 1751-es községi számadásban már található egy bejegyzés a "nagy községi házban" elszállásolt katonák költségeiről. Az 1770-1780-as evekben a házat a vármegye használta, szintén katonai kvártélyozásra; ebben az időben Comitats-Haus néven emlegették, de tulajdonosa továbbra is a község volt. 1786-ban felmerült a terv, hogy a kamarauradalom jószágigazgatójának székhelyét és lakását a volt Zichy-kastélyból ide helyezzék át, de ezt a tervet Rupp Károly, az uradalom akkori vezető tisztviselője erősen ellenezte, azzal az indoklással, hogy az épület egy része rossz anyagból készült, ezenkívül a telek és a ház is a község tulajdona (márpedig "aki más telkén épit, nem magának épit"), s végül, hogy a "Comitats-Haus" félreeső fekvésű ("ganz aus der Hand in einen abseitigen Gassi gelegen ist"). 8 ^ Ezzel a tervvel kapcsolatban - amelyet Ruppnak végül is sikerült meghiusitania - készült egy alaprajz az épületről.-" (8. kép) Ennek segítségével a Kneidinger-, a Lipszky- és a Varásdytérképen felismerhető volt a "Comitats-Haus" helye: az Árpád-hid építésekor lebontott részen, a megszűnt Serfőző utca - Szentendrei utca Szentlélek utca által határolt, három utcára néző telken állt (1937-ben: Serfőző u. 3. , Szentendrei u. 1., Szentlélek u. 2.). A XIX. század elején ebbe az épületbe helyezték át a községházat: a községi számadáskönyv 1825-ben nevezte először városházának ( Stadthaus) . 12S
