Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - L. NAGY Zsuzsa: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig - L. NAGY Zsuzsa válasza a hozzászólásokra
VÖRÖS KÁROLY A MŰVELŐDÉS ÉS A KULTURÁLIS ÉLET ALAKULÁSA BUDAPESTEN (1873-1945) A Buda, Pest és Óbuda egyesitése és a felszabadulás között 1873-tól 1945-ig eltelt csaknem háromnegyed évszázad Budapest fejlődésében minden szempontból rendkivül jelentős korszak volt. Budapest már a város egy esités időpontjában is Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontja, legnagyobb áru-, hitel- és pénzpiaca, legnagyobb és legdifferenciáltabb ipari területi koncentrációja, - e bázison pedig Magyarországnak immár nemcsak legnépesebb, de egyben műszaki urbanizációját tekintve is legmodernebb, épitészeti megjelenésében is legvárosiasabb városa. A rendkivül jelentős országos gazdasági központi funkciókat az ország adminisztrativ-politikai központjának, a fővárosnak sajátos funkciói egészitik ki. így funkciói révén Budapest a magyarországi városfejlődésben már eleve olyan súlyra tett szert, mely korszakunkban is állandóan növekedni fog. Jól fejezi ki ezt a város népességszámának emelkedése: az 1869-ben 280 ezernyi lakosság, túlnyomó részében bevándorlás eredményeképpen, 1910-ig 880 ezerre, 1930-ig 1 millióra nőtt fel; a várost körülvevő elővárosi övezetben, melyet 1949-ben majd jogilag is a fővároshoz fognak csatolni, ezen idő alatt a népességszám 21 ezerről (1869) 435 ezerre (1930) nő. Budapest népességére nézve 1869-ben Európának 16. városa, - 1930-ra a budapesti agglomeráció már az 5. helyen áll. S a társadalomszerkezetének egészét tekintve a feudális maradványok SZÍVÓS konzerválódása által jellemzett Magyarországon Budapest társadalma kezdettől fogva a legtisztábban polgári szerkezetben rendeződik össze: olyanban azonban, melyet a középpolgári rétegek mindvégig viszonylagos gyengesége mellett erős kispolgári és alkalmazotti rétegek és a korszak folyamán egyre erősödő ipari proletariátus, nagyipari munkásság jelenléte jellemez. I. Budapest kultúrájában (a továbbiakban e fogalomkörhöz számitva természetesen a sajátlagosan tudományos és művészeti területeket is) a városfejlődés ilyen menete két vonatkozásban is éreztette hatását: 1. Egyrészt Budapest székhelyévé vált a kultúra országos funkcióinak - elsősorban a kulturális élet egyes ágazatainak természetszerűen a fővárosba telepitett, vagy ugyancsak természetszerűen maguktól is odatelepülő vezető intézményei révén, melyek az ágazat országosan legmagasabb, illetve hivatalosan legmagasabbnak elismert, az európai illetve a világszínvonalhoz igazodó szinvonalat országos szinten hivatottak képviselni és közvetiteni. A továbbiakban ezt intézményes kultúrának fogjuk nevezni, jóllehet tisztában vagyunk vele: e megjelölés nem teljesen fedi az általa jelölni kivánt fogalmat, (melyet társadalmi bázisa alapján elit kultúrának is lehetne nevezni). E kultúra eredetében és megjelenésében legjellegzetesebb vonását: intézményeken át történő, tudatos irányítottságát azonban mégis kifejezi. Másrészt ugyanakkor Budapest színhelyévé válik egy, az intézményeken kivül, de azok áttételes befolyásától persze mégsem teljesen függetlenül alakuló, a kultúra különböző ágazatainak e heterogén összetételű: eredetét, hagyományait tekintve, de a munkamegosztás fejlettsége folytán is igen erősen differenciálódott népességen átszűrt, elsősorban tömegjelenségeit; tehát a legszélesebb körű társadalmi befogadásra alkalmasnak bizonyult elemeit már korán szerves egységbe olvasztó sajátos, az egybeolvadás eredményeképpen sokban már önállónak is tekinthető nagyvárosi helyi kultúrának is. Ezt a továbbiakban spontán kultúrának fogjuk nevezni és jóllehet egészében ez sem fedi az általa jelölni kivánt fogalmat (melyet társadalmi bázisa alapján tömeg kultúrának is lehetne nevezni), e kultúra eredetének és megjelenésének legjellegzetesebb vonását: a fentemiitett vezető intézményeken kivül, a
