Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében

RÁNKI GYÖRGY BUDAPEST SZEREPE AZ ORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉBEN Ha valamely ország fővárosának gazdasági jelentőségét mérlegeljük, helyes szempontjainkat csakis a történeti fejlődés távlataiban találjuk meg. Elmaradott, tradicionális vagy feudális jellegű gazdaságok, melyekben a mezőgazdaság a domináns szektor, kevés inditékot nyújtanak jelentős főváros kialakítására. Ezzel szemben az iparosodás - már merőben gazdasági összefüggések alapján - ösztönzi, teremti és feltételezi a városiasodás processzusát, nagy főváros kialakulását. Gazdasági sikon mindig az ország gazdaságának fejlődési fokától függ a főváros szerepe. Az összefüggés azonban nem mechanikus: mint minden gazdasági törvényszerűségnek, ennek is tág érvényesülési határai vannak, melyek akár az alul-, akár a tulfejlettség lehetőségeit is posztulálják. . A szatmári béke után Buda és Pest mai falunak felelt meg. A XVIII. század végén viszont Schwartner Márton leirása Pestet magyar Londonnak nevezi, s ezt irja: ". . . nem szabad elfelejtenünk, hogy Pest Magyarországnak első kereskedelmi gócpontja, Magyarországnak Londonná fejlődő városa"^'. Pedig ekkor még csak 1 416 mesterember volt a városban, s inasokkal, legényekkel együtt mindössze 5 862 egyén foglalkozott iparral. Igaz, a pesti vásárok már hiresek voltak, és Pest a korabeli Magyarország majdnem természetes középpontjában mindinkább kereskedelmi és közlekedési csomóponttá vált. De az ország hivatalos központja még Pozsony; egyes határmenti városok kereskedelmi forgalma pedig jóval túlhaladja még a jövendő fővárosét. A gondolat, hogy a minden külső beavatkozás, támogatás nélkül is gyorsan fejlődő Pestet Budával összekapcsolva az ország központjává - hivatalos, politikai, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt -, fővárosává kell emelni, Széchenyi Istvántól származik. Sőt, maga az elnevezés: Budapest is. A főváros megszületése tehát a magyar polgári átalakulás követelményeinek volt szerves része, de egyben hordozója és mindinkább előmozdítója is. Budapest rohamos gazdasági fejlődése, lakosságának gyors gyarapodása ténylegesen tehát a 19. század második negyedében indul meg. Ekkor emelkedik ki minden értelemben az ország városai közül, azzal az igénnyel, hogy hamarosan az ország gazdasági életének centrumává váljék. A 30-as, 40-es évek azok, amikor - tekintsünk az ország gazdasági életének bármely területére: a kereskedelemre, legyen az búza, gyapjú, bor; a közlekedésre, legyen az a Széchenyi-féle Duna-Gőzhajózási Társaság vagy az első, nyugatra vagy keletre irányuló vasutak; a hiteléletre és az iparra, melynek fejlesztésére Kossuth már Pestre telepiti a Pozsonyban alapított Védegyletet; - minden modern tényező Pest felé vonzódik. A gazdasági, politikai és kulturális faktorok a várost tekintik természetes központjuknak, egy uj, modern Magyarország természetes kiindulópontjának. Budapest tehát a modern történeti folyamat eredménye; azt mondhatnók, a történeti fejlődés három mély és egymással összefüggő folyamata hozta létre. Nevezetesen: 1. a modern polgári állam kialakulása, 2. a gazdaság átalakulása tradicionális feudális gazdaságból modern polgári gazdasággá; 3. a technikai fejlődés eredménye, mely leküzdte a távolságot, meggyorsította a migrációs folyamatot, megkönnyítette az urbanizációs processzust. 3) Budapest története tehát nem elsősorban kontinuitás. Eredetét, fejlődését nem annyira belülről, inkább kívülről lehet megérteni. Ha a 18. század végéig Pest és Buda váBalla Antal: Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények 77. 72. 1. Schwartner Márton: Statistik des Königreichs Ungarn. Ofen, 1809. A problémára lásd Oscar Handlin: The Modern City as a Field of Historical Study; The Historian and the City cimü munkában. Boston, 1963. 47