Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében

városának fejlődéséről ugy szólhattunk, hogy nem egyszer elvonatkoztathattunk az országban lejátszódó folyamatoktól, a modern korban a városfejlődés eleinte az ország fejlődésének eredménye, később meghatározó, döntő faktora. Midőn 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével hivatalosan is megszületik Budapest, a formális aktus csak megerősítette az elmúlt évek eredményét. Nem csupán már előtte éveken át a független magyar kormány székhelye volt, de az ország népesség, gazdasági súly szempontjából egyaránt kiemelkedő városa. Aligha szorul bővebb magyarázatra, hogy bármily gyakran kezelik a mezőgazdaságot és az ipart, illetve a várost és a falut poláris ellentétként, a főváros gyors fejlődésének végső gyökerei a mezőgazdaság termelésének növekedésében rejlenek. * A megfelelő mezőgazdasági illetve falusi háttér volt az a forrás és támasz, amelyre Budapest épülhetett. Az egyesülés előtti két évtizedben Budapest lakossága közel kétszeresére, majdnem másfélszázezer emberrel növekedett. Nincsenek adataink a természetes szaporodás és a tényleges szaporodás arányáról, de mivel 1880 és 1890 között, amikor a főváros lakossága 135 000 fővel gyarapodott, ebből csak 18 000 - nem egészen 14 % - volt a természetes szaporulat eredménye, a következő évtizedben pedig 227 000 emberből 67 000,5) semmi esetre sem becsüljük alá a természetes szaporulatot, ha azt legfeljebb 30 %-ára tesszük a ténylegesnek, azaz közel 100 000 embert a falu bocsátott ki. Erre pedig részben azért kerülhetett sor, mert a 48-as forradalom lebontotta az esetleges jogi akadályokat, a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedése pedig lehetővé tette, hogy a munkaerő egy része szabaddá váljon, mivel a városlakók eltartását (sőt ennél többet) a mezőgazdaság fedezni tudta. De nemcsak a munkaerőkinálati oldal indult ki a mezőgazdaságból, a munkaerőkereslet feltételei is jórészt itt teremtődtek meg, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Az a tőkefelhalmozódás, amely jórészt az abszolutizmus idején lejátszódott és nem kismértékben Budapesten csapódott le, elsősorban mezőgazdasági eredetű volt. A tőkefelhalmozás élén járó dinasztiák, melyek az épülő Budapest háztulajdonosai és ipari vállalkozói között fellelhetők, túlnyomó többségükben vagyonukat mezőgazdasági termények árusitásából szerezték. Mint ahogy Budapest gyárváros is a mezőgazdasági termények feldolgozásával, világhirü halomipara kiépitésével alapozta meg egyszerre az ország és a város ipari fejlődését. 6 A megfelelő mezőgazdasági alap mellett a centripetális vonzókör lehetőségét emelhetjük ki Budapest fejlődésének második fontos tényezőjeként. Nem egyoldalú hatásról van ugyanis szó, amit kizárólag a mezőgazdaság, a vidék nyújtott és teremtett a főváros számára, hanem olyan kölcsönhatásról, melyet Budapest a maga gazdasági teremtőkészségével bőven viszonzott. Ha Budapest fejlődését a társadalmi mobilitás forradalom-teremtette lehetőségei inditották el, a munkamegosztás teljesebbé tétele adott neki ismét és ismét ösztönzést, akkor Budapest tágította ki igazán a társadalmi mobilitás lehetőségét és mélyítette el a társadalmi munkamegosztást. Egy város, mely négy évtized alatt közel félmillió embert szivott fel az ország különböző vidékeiről (1910-ben a város 880 000 lakosából 520 000 ember - 59 % - nem Pesten született; ez kiegészült 49 000 külföldi születésűvel),

7 a társadalmi mobilitás lehetőségét és célját egyidőben testesítette meg. A város szivó hatása, a társadalmi mobilitást megkönnyítő effektusai azonban még nem feltétlenül határozzák meg a városfejlődés jellegét és irányát. Nem dönti ezt el a politikai döntés sem. A főváros fejlesztése nem egy ország esetében volt a nemzeti öntudat fejlesztésének része, s különösen az lehetett a hosszú elnyomás után önállósága alapvető attribútumait visszaszerző Magyarországon, ahol Budapest fejlesztése mögött joggal állhatott Bécs ellensúlyozásának érthető igénye. Elméletileg egy ilyen városfejlesztésre - ha Budapest fejlődése mögött kizárólag vagy elsősorban tudatos politikai szándék húzódott volna csupán - nyílott volna ut. VégsőA mezőgazdaság döntő szerepére a modern gazdasági folyamatokban gazdag irodalommal rendelkezünk. Lásd többek között Charles K. Warner: Agrarian Conditions in Modern Europe an History. New York, 1966. A székesfőváros jelene és múltja számokban. Budapesti Statisztikai Közlemények 87. kötet. 240. 1. Vörös Károly: Egy világváros születése. Budapest, 1972. Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából. A székesfőváros múltja és jelene számokban. 240. 1. 48