Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973 - PREISICH Gábor

tiszta funkció elsődlegességének jegyében tervező CIR PAC -os okkal szemben könnyedébb, mozgalmasabb épületek tervezésére törekedtek, A CIRPAC-tagok - elsősorban baloldali politikai beállítottságuk miatt - középületet úgyszólván nem épithetnek, építészeti tevékenységük főként családi házak és kisszámú bérház épitésében merül ki. A magyar épitészetre gyakorolt hatásuk inkább a Tér- és Formában megjelent publikációiknak, vitacikkeiknek és az általuk szervezett kiállításoknak köszönhető, mint ténylegesen kivitelezett épületeiknek. Az 1931. év jelentős eseménye - a modern épitészet budapesti elterjedése szempontjából - a Közmunkatanács támogatásával létesitett pasaréti kislakásos mintatelep, amelyben az egyes családiházakat más-más épitész tervezi. A lakótelep üzleti vállalkozás; kivitelezője a kisérletre való tekintettel az övezeti telekminimumok alól felmentést kap, a terület közművesítése és az egyes épületek felépítése után a telepet nyilvános kiállítás keretében mutatja be, majd az egyes épületeket telekkel együtt eladja. A vállalkozás egyben kitdnő reklám, nagy sajtója folytán mind a nagyközönség, mind az építészek előtt ismertté teszi a vállalkozó cég nevét. A tervezőépítészek kiválasztásánál az ismert nevű építészek mellett szóhoz jutnak a lakótelepen a CIRPAC-csoport tagjai is. A Pasaréti uti mintatelep építésével veszi kezdetét a modern családi házak építése Budapesten. Építtetői főként az értelmiség haladó gondolkodású tagjaiból kerülnek ki, tervezőik között a CIRPAC-szekció tagja szerepel. így jelentős családiház-épitési tevékenységet fejt ki Molnár Farkas - 1931 és 1938 között tizenkét családi háza jelenik meg a Tér és Formában -, épületei funkcionális tisztaságuk mellett könnyed, egyre ötletesebbé váló formaalakitásukkal tűnnek fel. Fis cher József családi házait (14 épület) inkább az épitészet logikája jellemzi, formaalakitásának elvei munkája kezdetétől egészen az 1943-as évben megjelent épületéig szinte változatlanok. A CIRPAC-szekcióba tömörült építészek által tervezett családi házak közül építészeti színvonalával különösen két épület tűnik ki: Révész Zoltán rózsadombi játszóiskolája és Kosa Zoltán Széher uti villája. Az építészeti értékű, korszerű megjelenésű épületek egész korszakunk alatt is csupán töredékét jelentik a főváros területén épülő családi házaknak. Az építészek közbejötte nélküli épületeken kivül számos épitész tervez az építtetők mindenkori ízlésének és kívánságának megfelelően. Cifra neobarokk családi házakkal ugyanúgy találkozunk, mint a modern épitészet "formaelemeit" belső logika nélkül alkalmazó, lényegükben eklektikus épületekkel. A bérházépítkezés helyét, jellegét az építésügyi szabályok és az adómentességi rendeletek befolyásolták. A "modern" bérház a keretes beépítési móddal együtt terjedt el. Az építkezés rentabilitása az adómentesség mértékétől függött. Az uj építkezések un. 15 évi részleges adómentességén felül bizonyos időszakokban és a lakások alaprajzára, felszereltségére előirt feltételek betartása esetén 25 vagy 30 évi teljes adómentességet adtak. Az építkezés rentabilitását növelte az is, hogy amíg a korábban épült lakások béreit rögzítették, az uj lakásokét szabadon lehetett megállapítani; ez 3-4-szerese volt a régi lakások bérének. Az uj lakások magas bére a társadalmi szegregációt segítette elő, a lakosság nagy jövedelmű rétegei költöztek az uj lakásokba. Ezért a lakásépítés elsősorban azokban a városrészekben volt előnyös, ahol az elérhető bérek magasabbak voltak. Az adómentességi rendeletek eleinte az építkezés helyére vonatkozólag nem tartalmaztak korlátokat, a harmincas évek közepétől először a főútvonalak beépítésére (mai Mártírok útja, Krisztina körút, Bartók Béla ut stb. ), majd egyes fejleszteni kívánt területekre (Lágymányos, Ujlipótváros, Víziváros) adták meg a maximális adómentességet. 1935-ben épül meg a két háború közötti bérházépités érdekes, egyedinek maradt kísérleteként, a Tisza Kálmán téri (ma Köztársaság téri) OTI-bérházcsoport. Első esetben valósul meg az utcavonalra épités, ill. keretes beépítés helyett az egymással párhuzamos épületek sávos beépítési rendszere. A harmincas évek közepétől kezdve a modern épitészet a bérházépités terén általánossá válik. Szinte típusként alakul kï a budapesti bérház, tizennégy méter traktusmélységgel, hallal, utcai zárt és nyílt erkéllyel, a földszinti előcsarnokoknak lehetőleg márvánnyal burkolt, az épület egyéb részeihez képest luxusos kiképzésével. Gerlóczy Gedeon Párizsi utca-Petőfi Sándor utca sarkán felépült bérháza a korszak utolsó, magas színvonalú építészeti alkotásai közé tartozik. A két világháború között épült közintézmények száma a lakásépítéshez képest viszonylag csekély, ez alól csak az egyházi épületek száma kivétel. A stilusfejlődés korántsem olyan egyenesvonalu, mint a lakásépítés terén. Az eklektika uralma hosszabb ideig tart, 41