Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973 - PREISICH Gábor

Elsősorban az akadémizmussal vette fel a harcot Budapesten is mint világszertej az uj - a "modern" - épitészet. Jelszavai: a hamis pompa és reprezentáció elkerülése, az épületet használók funkcionális igényeinek kielégítése, az egészségi szempontok: napfény, levegő biztosítása; alapvetően demokratikus, humanisztikus elvek tükrözései, ezért általában a modern épitészet egyben a haladó törekvések szolgálatában áll. Ez a fő oka annak, hogy a magát nyíltan ellenforradalminak valló, demokratikus reformoktól irtózó Horthy-korszak Magyarországán a modern épitészet csak lassan, elkésve, a hatalmat gyakorlók részéről gátolva tud tért hódítani. A modern épitészet térhódítása egyrészt gazdasági-műszaki, másrészt társadalmi okokkal magyarázható; ez utóbbi elsősorban az épülettel szemben támasztott igények változásában jelentkezett. A világháború utáni első években, amig az általános tőkeszegénységben az építési tevékenység kis mennyiségű, a munkaerő viszonylag olcsó és a műszaki színvonal alacsony volt, egyszerű, megszokott szerkezetű épületek létesítésére törekedtek, ezek munkaigényessége nem volt jelentős. Az épületek reprezentatív megjelenésével igyekeztek a figyelmet a mennyiségi hiányról elterelni. Ezek a körülmények a modern építészetnek nem kedveztek. Amint azonban a termelés növekedésével együtt a műszaki színvonal emelkedett, lassanként kialakult az a polgári réteg, amely - külföldi tapasztalatai alapján - az épülettel szemben növekvő funkcionális és gazdasági igényeket támasztott, ezeket csak a modern épitészet elégíthette ki. A "modern" formaalakitás igénye kezdetben az értelmiség haladóbb gondolkodású rétegei által épített családi házakon jelentkezett, ezekkel párhuzamosan az üzleti reklám előtérbe hozta a nagy üvegfelületü, a figyelmet az árura irányító portálok építését. Ilyenekre több vasszerkezeti üzem is berendezkedett. A modern portálok építése az a terület volt, ahol a korszerű művészi törekvések legkorábban érvényesülhettek, az építészek egy része portáltervezések során ismerkedett meg a modern épitészet formaalkotási lehetőségeivel. Az üzletportálnak nem becsülhető le közönségnevelő hatása sem, mert megszokottá tette az uj formákat és kívánatossá a nagy világitófelületeket. A reklámhatás fokozására alkalmas lehetőségek bátorították a modern épitészet elterjedését az ipari vásárok pavillonépitésében. A bérházépitészetben a modern építészeti irányzat a korszerű lakáshigiéniai követelmények felismerésével együtt terjedt el, a körülépitett-udvarok megszüntetése szükségszerűen vonta maga után az utcai menet jobb kihasználása érdekében a "hall"-t, ennek megvilágítási követelményeit, a nagyobb ablakokat. A "modern" lakásért a bérlők kisebb alapterülete ellenére többet fizettek, mint a régimódiért. A centiméterekért folytatott harc hozta előtérbe a vázas rendszert, a szellőzőkürtös mellékhelyiségeket. A homlokzatok egyszerűsödése lehetővé tette, sőt igényelte a "nemesvakolatot" és az eddig ismeretlen vékonyságú kőburkolatokat. Az asztalos- és lakatosüzemek versenyeztek a takarékosabb és ugyanakkor jobb megvilágítást adó ablakszerkezetek megoldásában, a tömblépcsők helyett elterjedtek a könnyű szerkezetű és burkolatú vasbeton lépcsőházak, amelyek előfutárai a mai előregyártással készülteknek. A középületek közül a modern épitészet először a különleges, újfajta programot és szerkezeteket igénylő épületfajtákkal terjedt el (uszoda, autógarázs). Két modern templom megjelenése sokat segített abban, hogy az uj irányzat "szalonképessé" váljon. Az irodaházak, kórházak, végül az iskolák és a gyárüzemi épületek eseteiben a funkcionális igények vonták maguk után a modern szerkezeti és formai megoldásokat. Építészeti oldalról az uj épitészet elterjedésében több tényező játszott közre. Elsőnek Kotsis Iván műegyetemi tanár tevékenységét kell említeni. Kotsis a városligeti Regnum Marianum templomot még eklektikus irányzatban tervezte, de már 1928-tól a funkcionális modern épitészet hívéül szegődik, és tanítványait ebben a szellemben neveli. Nagy szerepe van a modern épitészet magyarországi elterjedésében Bierbauer Virgil folyóiratának a "Tér és Formá"-nak, amely 1928-ban indul meg, az eklektikus és magyarkodó építészetet támadva, helyet ad a modern épitészet magyarországi művelőinek és a külföldi épitészet uj alkotásainak. Első számában a CIAM 1928. évi La Sarraz-i konferenciájáról ad hirt, - ennek nyomán alakul meg a magyar CIRPAC-csoport. A modern épitészet első követői közé tartoztak - a CIRPAC tagjain kivül - az idősebb építészek közül Kozma Lajos, aki Lajta Béla tanítványaként és munkatársaként már az első világháború idején részt vesz a Szervita téri "Rózsavölgyi-ház" tervezésében, továbbá néhány fiatal építész. Ez utóbbiak elsősorban a francia modern épitészet (Perret, Le Corbusier, Lurcat) tanítványainak vallották magukat; a német "Bauhaus" hatása alatt álló, a 40