Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973 - PREISICH Gábor

hogy a főváros kialakuló és megnövelt szerkezete nagymértékben illeszkedett a már addig kialakult, nőtt és organikus szerkezethez, voltaképpen azt fejlesztette tovább. Ez a szempont azóta megsokasodott adottságaink, értékeink folytán, megnövekedett városterületünkön különösképpen figyelembe vehető és veendő. Ugyanakkor az is, hogy az igy létrejött akkori városszerkezet - a körutak és sugárutak rendszerére gondolok - már akkor egy mondhatni ma is időszerű elvet tükrözött, sőt valósitott meg: - a fejleszthető, mai szóval a nyilt rendszerek követelményét, mégha ez valaha talán nem is volt ennyire tudatos. Gondolata pedig később egy időre elsikkadt. Mig a kialakitott városszerkezet az addigi adottságokat emigy nagyrészt figyelembe vette, azokat fejlesztette, ezt sok helyen olyan módon és hatásfokkal tette, amit mai szóval városrekonstrukciónak nevezünk. Ez voltaképpen a megújulás szükségességéből, a korszerűsödés igényéből fakadt, és az addig kialakult silányabb külső településrészek helyén - igy a Nagykörút tájékán - csaknem teljes átépitést hajtott végre. Mindemellett ésszerűségi okokból sok adottságot, korábbi utcavonalakat, épületeket például megőrzött és folyamatosan is volt végrehajtható, ezáltal e városrészeket nem vetkőztette ki hirtelen korábbi jellegükből. Különösen figyelemre érdemes ez most, amikor újból elöregedett városrészek, és részben ugyanezek - igy a Józsefváros, az Erzsébetváros - rekonstrukciója előtt állunk. Végül a talán leglényegesebb városalakitó elvről, problematikáról és ennek gyakorlati aspektusáról emlékeznék meg egészen röviden, inkább utalásszerűén. Ez az, hogy a város mikénti általános alakulását nem egy esetben határozott, előrelátó és nagyszabású kezdeményezések, fontos létesitmények határozták meg, mondhatni évszázadokra szólóan. Ezek közül, amint arra Perényi Imre is rámutatott, a Lánchid épitése volt már korábban kiemelkedő példa, vagy a Duna mentén észak felé való fejlesztés már Hild tervében is, aminek gondolata később elsikkadt s ma újra éled. Továbbá a már emiitett körutas sugárutas rendszer, összefüggésben a fő közműhálózat megteremtésével, a Dunapartok kiépitése és a város két oldalának szerves összekapcsolása a hidak rendszerével. Persze még felsorolhatnék több mást is. Mindez az akkori törvényes egyesülés folyománya, egyben a tényleges egyesülés létrehozója is volt. Budapest nemcsak igy válhatott egy v

árossá, hanem nagyszabású és korszerű metropolisszá is. Ma ujabb fejlődési irány előtt állunk: - egyrészt a kialakult belső negyedek körül uj városrészek születése jellemzi ezt, másrészt mindinkább kirajzolódik a környező agglomerációval való kapcsolatok sokféle tényezője, s a vele való összetartozás szervezettebb, tervszerűbb megoldásának szüksége. Itt főként a távolságok nagymérvű megnövekedése, a településhálózati összefüggések kialakult volta miatt alapvetően a fő közlekedési hálózat nagyvonalú és koncepciózus fejlesztése az, ami ennek az agglomerációnak az egybefogását lehetővé teszi. Ezzel együtt a központrendszer kiépitése, külső központok fejlesztése. Ezekre már vannak elgondolások, de megvalósulásuk még kezdeti lépéseknél tart. Holott ilyen alapvető, szervező erejű kezdeményezések, létesitmények terén kellene leginkább a múlt példaadását, tapasztalatait követnünk, s ilyenek terén mielőbb előre lépnünk. Bizonyos ugyanis az, hogy Budapest egy ujabb és tágabb, egyben bonyolultabb települési képződmény irányában fejlődik. A múlt tanulságai igen hasznosak és fontosak e tekintetben is. Mert ez a fejlődés határozott irányt, megalapozottságot kell hogy nyerjen, hasonlót ahhoz, mint amilyen - ha nem is hibák és mulasztások nélkül - a száz évvel ezelőtti egyesülést követően bekövetkezett. Mindezt azért gondoltam ideillőnek elmondani - az igen tartalmas előadáshoz, gondolataihoz kapcsolódóan - mert a centennárium nemcsak ünnepség, hanem tanulság is - történetirásunknak és városépítésünknek egyaránt. PREISICH Gábor: Perényi Imre professzornak a budapesti városépités egészét átfogó, megvilágitó előadásához csatlakozva, a városépités fejlődési folyamatának egy részterületét, az épitészet fejlődésének tendenciáit szeretném röviden megvilágítani. Ezt is csupán egy olyan időre leszükitve, amelynek szemlélőként, részben tevékeny részeseként magam is tanuja voltam. Ez a két világháború között eltelt periódus. 38