Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973) - Hozzászólások Kovalcsik József előadásához: - RUTKAI Ferenc
A fejlődés törvénye, hogy a szocializmus magasabb szintű épitése emeli a közművelődés jelentőségét, állandóan alakitja belső arányait, formáinak fontossági sorrendjét. Ha ebből az alapállásból közelitjük meg az utóbbi évek tapasztalatait, nagyon vázlatosan, a következőket mondhatjuk el a közművelődés egy-egy területéről: - Jelentős szerepet játszik és mint sajátos forma elismerést vivott ki magának az iskolai felnőttoktatás és az iskolánkivüli képzés - . Ez nincs ellentétben az előadás megállapitásával, az átmeneti létszámcsökkenéssel. Az uj kezdeményezések révén az utóbbi években bizonyos emelkedés tapasztalható. Gondolunk az olyan kezdeményezésekre, mint pl. az Egyesült Izzóban a műszakhoz kötött felnőttoktatás. Ugy véljük, az érdekeltség és az ösztönzési rendszer tökéletesítése, annak szélesebbkörü felismertetése, hogy a szakmai és általános műveltség visszahat a műszaki szinvonal alakulására, tovább növelheti e sajátos forma hatékonyságát. - A fővárosi dolgozók közizlése ellentmondásosan fejlődik - erre az előadás is utalt. Az anyagi jólét emelkedésével nem volt arányos a lakosság kulturális igényének növekedése, a művészi közizlésben sincs kielégítő előrehaladás. Ha a közművelődési és a tömegkommunikációs szervek együttműködése erősödik.akkor tömegméretekben válik lehetővé egy színvonalasabb kulturális igény felkeltése. - Az ismeretterjesztő munkánkban tartalmilag egy kedvező arányváltozás észlelhető, a természettudományok gyakorlati alkalmazása, a korszerű munkásmüveltség gyors fejlesztésének elősegítése tekintetében. - Az előadás részletesen szólt a könyvtármozgalomról, az olvasásról, ehhez csak egy megjegyzést füznék.A fővárosban az olvasási érdeklődés nőtt, a szórakoztató, utleiró és tudományos fantasztikus írások felé fordult, csökkent a klasszikusok iránti igény. Megítélésünk szerint ez az irodalmi igénytelenség kedvezőtlenül hat a műveltség alakulására. Hozzátenném, a könyvkiadói politikát sem vezetheti csak a közízlés kielégítésének szándéka, illetve könyvpropagandánk javításával együtt előzhetnők meg,hogy az irodalmi izlés és igény alacsony szinten maradjon. - A műkedvelő művészi együttesek tartalmi munkájában mind erőteljesebben jelentkezik az önálló "művészi" produkciókra való törekvés mellett az önművelés. A mozgalom egyre jobban megtalálja sajátos helyét és formáit. A klubmozgalom, a műkedvelő művészi együttesek megfelelő segítésével a fejlődésük meggyorsitható. - A muzeumok munkája hatékonyabb, jobban beépült a közművelődés rendszerébe. Nagyon pozitívnak mondható az egyre szervezettebb, igényesebb területi helytörténeti munka, amely tömegeket is meg tudott mozgatni az utóbbi években. - A művészeti ágak szerepéről érdemes lenne szólni részletesebben is. Egyrészt mert eltérő hatékonysággal segítik a közművelődést, másrészt a tömegkommunikációs eszközök szerepe rendkívül nagy a művészetek terjesztésében. Tekintsen el attól a tisztelt Szekció Ülés, hogy e kérdésekkel részletesen foglalkozzam. A közművelődésben kialakult uj formák népszerűsége mutatja, jelentős rétegek keresik önművelődésük további lehetőségeit. Az igények kielégítése azonban nem könnyű, a fővárosi lakosság műveltségi és kulturális színvonala rendkívül heterogén. Műveltségi szintben, iskolai végzettségben jelentős különbségek mutatkoznak - az előadás összetetten elemezte ezirányu gondjainkat. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata a munkások körébe végzett kulturális munka színvonalának emelése. A fővárosi lakosság legjelentősebb társadalmi rétegét a fizikai dolgozók képviselik, számuk több mint 400 ezer. Erősödő közösségi tudatuk, növekvő műveltségük és világnézetük erős hatással van a fővárosi lakosság egészére. Ez az irányadó befolyásolás azonban korántsem problémamentes. A budapesti munkások műveltségi szintje, kulturális igénye különböző, amit Kovalcsik elvtárs adatokkal bizonyított. A magasan képzett, müveit, a társadalmi kérdések iránt fogékony szakmunkástól a 8 általános iskolai osztálynál alacsonyabb végzettségű dolgozóig minden műveltségi szint megtalálható. A helyzetet bonyolítja, hogy mintegy 55 ezer dolgozó él munkásszálláson, 160-190 ezer a bejáró munkások száma. A helyzet alakulása két alapvető társadalmi folyamat következménye: a termelő viszonyok szocialista jellegű átalakulása és a termelőerők számottevő fejlődése-e nagyarányú iparosítás. Az egymással kölcsönhatásban álló átalakulási folyamat hatására megváltozott a társadalmi osztályok, rétegek aránya és egymáshoz való viszonya. Jogos az előadó felvetése, hogy hasznos lenne megismerni kulturális fejlődésünk differenciált alakulását. 222
