Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973)

16 19 11 858 12 714 628 562 295 304 Orvostörténeti Múzeumra, a Műszaki Múzeumra, a Közlekedési Múzeumra,a Postamúzeumra, a Szinháztörténeti Múzeumra, a Petőfi Irodalmi Múzeumra, s a többiekre, sőt az egyes kerületek, városrészek szaporodó helytörténeti kiállitásaira is. 1971-ben a fővárosi muzeumok száma 35, állandó és időszaki kiállitások száma 213; a kiállitási intézmények száma 10, a kiállitások száma 87 volt. A budapesti muzeumok és kiállitási intézmények látogatóinak száma 1971-ben közel 2, 9 millió volt, s ez 1968-hoz képest 15 %-os emelkedés. A budapesti Történeti Múzeum "Fővárosunk ezer éve" cimü várostörténeti kiállitását több mint 850 000 ember látta. A szinházak 1949-ben bekövetkezett államositása óta jelentős anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek. Az 1950-es évek elején a városban 12 szinház működött, azóta számuk 19-re emelkedett. Budapesten két állandó opera és 17 prózai és zenés szinház tart rendszeresen előadást. Számos varieté, műsoros szórakozóhely, cirkusz stb. is. szolgálja a lakosság szórakoztatását. A budapesti szinházak összefoglaló adatai: 1965 1971 Szinházak száma Befogadóképessége Egy előadásra jutó látogatók száma Budapesten Budapesti szinházak vidéki előadásain A főváros - és egyben az egész ország - zenei életének szervezője az Országos Filharmónia. A legnagyobb látogatottságra számot tartó komolyzenei hangversenyeket a Zenakadémia mellett az Erkel Szinházban rendezik. A nyári idényben szabadtéri hangversenyeket tartanak a főváros több pontján: a Károlyi-kertben, illetve a Pest Megyei Tanács székházának udvarán, a Kiscelli Kastélyban, a Halászbástyánál stb. Nemzetközi hirü zenekarok működnek Budapesten: az Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és Filharmóniai Társulat, mely elnevezéssel az Állami Operaház zenekara koncertezik. A főváros és részben a vidék zenei életében nagy szerepet tölt be két testületi zenekar, a MÁV szimfonikus és a Postás Szimfonikus Zenekar.Nemzetközi hirü kamarazenekarok a Tátrai Vilmos vezette Magyar Kamarazenekar, a Budapesti Kamaraegyüttes és a Bartók Vonósnégyes. Budapesten Zeneműkiadó Vállalat működik, a nagyarányú zenei "külkereskedelmet" a Nemzetközi Koncertigazgatóság szervezi.A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ma már a nemzetközi piacokon is jelentős sikereket könyvelhet el, tanúsítják díjnyertes lemezei. Fővárosunk kulturális eseményei közül fontosságban, nemzetközi jelentőségben kiemelkednek az évente ősszel rendezett Budapesti Művészeti Hetek, amelyek keretében gazdag zenei, színházi, film- és képzőművészeti programokat, kiállításokat szerveznek. "Múlt és jelen alkotásai együtt sugározzák a magyar főváros mai szellemét, ösztönző légkörét - állapították meg az 1972. évi Budapesti Művészeti Hetek megnyitóján -, azok a müvek és produkciók is jól illeszkednek ebbe a körbe,amelyeket nem magyar művészek alkottak, vagy interpretálnak. Hogy egy nép, egy város mit fogad be az idegen kultúrákból, ugyanúgy jellemző rá, mint saját müvei. Ezért üdvözöljük örömmel a magyar városok és falvak, valamint a világ más tájainak, nemzeteinek művészeit Budapesten. " A felszabadulás előtti években filmszínházak a fővároson és a vidéki városokon kívül csak igen kevés nagyközségben voltak. Az évi országos nézőszám abban az időben az elsősorban üzleti érdekeket követő műsorok mellett is csak 18-23 millió között váltakozott, s ebből is 12 millió a főváros mozikra esett. A felszabadulás után a kulturális forradalom első szakaszában gyorsan kiépült a mozihálózat az országban (sokan ekkortájt láttak életükben először filmet a falusi művelődési otthonokban). 1948-tól 1960-ig a filmszínházak látogatottsága a fővárosban és vidéken egyaránt évről évre emelkedett, s 1960-ban elérte a 140 milliós nézőszámot - ebből 39, 8 millió fővárosi, 38 millió vidéki városi és 62, 8 millió községi néző volt. 218