Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SÁGVÁRI Ágnes: A szocialista várospolitika problémái 1945-től napjainkig - NAGY Lajos

A programhoz hasonló elképzeléseket tartalmazott a frakció által elkészitett fővárosi hároméves terv is, amely három év alatt 718 millió forint beruházást irt elő a programokban ábrázolt területekre. A frakció tagjai a községpolitikai célokért, ill. a program különböző pontjainak elfogadtatásáért 1945 augusztusa és 1947 augusztusa között a közgyűlésben több hozzászólást tartottak. Benyújtottak 41 önálló inditványt és 15 interpellációt. Inditványozták pl., hogy a főváros lakosai által befizetett közmunkaváltság teljes egészében a fővárost illesse meg; hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében szélesitsék az épitőipar tevékenységét és vegyenek irányt a kislakások épitésére, hogy csökkentsék a lakbéreket stb. Interpelláltak pl. a közlekedés megjavitása, a tejellátás megfelelő biztositása, az üzérkedések megszüntetése miatt. A Fővárosi Frakció munkája során szoros kapcsolatot tartott fenn a főváros minden közigazgatási szervével, intézményével, üzemével. Ezekbe a szervekbe, intézményekbe, üzemekbe mindenhová delegálta a párt tagjait, a pártközi értekezletek határozatainak megfelelően. Az igy delegáltak számára időközönként értekezleteket hivott össze, amelyeken a frakció tagjai beszámoltak a Városházán folyó munkáról. Meghallgatták az érdekelteket is, hogy a saját területükön milyen problémák, panaszok vannak. Ezekután megbeszélték az irányvonalat, amelyet a frakció a következőkben képviselni fog a közgyűlésben. Egyúttal megállapodtak abban is, hogy hol, milyen tisztséget fog a Párt magának követelni. Hasonló célzattal rendezett un. községpolitikai pártnapokat a frakció a kerületi pártszervezetek részére. A pártnapi előadók tapasztalataikról jelentést küldtek a Frakció Intézőbizottságának, amely azután megtárgyalta a felmerült kérdéseket és esetleg inditvány vagy interpelláció formájában a közgyűlés elé vitte. A frakció és a pártszervezetek kapcsolata szoros volt, amennyiben a frakció titkárságának felkérésére a helyi titkárok beküldtek jelentést a pártnapról, hogy milyen volt az előadó, az előadás, milyen problémák merültek fel és kerültek napirendre. A frakció és a helyi pártszervezetek kapcsolatának állandósitása érdekében a Frakció Intézőbizottsága 1946 őszén elhatározta, hogy állandó kontaktust létesit a Fővárosi Titkársággal, és annak képviselőit ezentúl minden frakció-ülés re meghivja. A javaslatot a Fővárosi Titkárság elfogadta. Közösen állapodtak meg abban, hogy a továbbiakban a kerületi pártszervezetek a helyi várospolitikáról értesitik a frakciót, de a helyi ügyeket maguk intézik majd el. Ez alól kivételt képeznek a személyi és közérdekű jellegű kérdések, nevezetesen a községi üzemek, intézmények és városházi ügyosztályok problémái, amelyek ezután is a frakció hatáskörébe tartoznak, bár a frakció ezekben az ügyekben ki fogja kérni a kerületi pártszervezetek irásos ajánlását, és ennek értelmében fog állást foglalni. A frakció tevékenységéről végezetül elmondhatjuk, hogy alapjában véve helyes volt, célkitűzéseinek többsége a demokratikus átalakulás irányába mutatott. Ugyanakkor nem kétséges, hogy néhány olyan pontot is tartalmazott - gondolok itt elsősorban pl. a fokozott autonómiára -, amelyek - bár a múltban pozitivek voltak -, a felszabadulás után már elvesztették haladó jellegüket. Ezeknél a pontoknál a Szociáldemokrata Párt nem tudott, illetőleg nem akart alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, mert felülvizsgálatuk és korrigálásuk az esetleges vezető szerep elvesztését eredményezhette volna. NAGY Lajos: Ságvári Ágnes gondolatébresztő és az újkori, legujabbkori várostörténet szempontjából úttörő jelentőségű tanulmányához ill. referátumához szeretnék egy-két megjegyzést hozzáfűzni. Nem olyanként, mint aki a várostörténet ezzel a korszakával behatóan és aktivan foglalkozik, inkább a város korábbi történetének kutatása során szerzett tapasztalataim és a referátum nyomán felmerülő gondolatok alapján. Lényeges kérdéseket érintett Ságvári Ágnes, és ami engem különösen megragadott és problematikus, nemcsak a város történetének ebben a korszakában, hanem a korábbi korszakaiban is, a tanulmánynak vagy referátumnak a cime: a várospolitika, és az ami többször fölmerült előadásokban, hozzászólásokban, az autonómiának a kérdése (az autonómiát nevezhetjük önkormányzatnak, bár gyakorlatilag van különbség a kettő között) A várospolitikának és az autonómiának a kérdése szinte össze is kapcsolható egymással. De az, hogy volt-e, vagy mikor volt várospolitika egy városban, és hogy mikor van egy városnak önkor204