Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SÁGVÁRI Ágnes: A szocialista várospolitika problémái 1945-től napjainkig - Hozzászólások Ságvári Ágnes előadásához: - ÚJLAKI Péter

Hozzászólások SÁGVÁRI Ágnes előadásához ÚJLAKI Péter: Az előadásban hallottunk az MKP községi politikájáról adalékokat, igy a Szociáldemokrata Párt ismertetésével bizonyos vonatkozásokban láthatjuk a két munkáspárt községi életét, ill. fővárosi politikáját. A főváros felszabadulását követően azonnal megindult a városi közigazgatás újjászervezése. Kinevezték az.ideiglenes polgármestert, dr. Csorba Jánost, és a két alpolgármestert, Bechtler Péter és Jámbor Alajos személyében. A koalíciós pártok megkezdték a minőségileg megújult törvényhatóság megszervezését, amelynek alakuló ülésére május 16-án került sor. A pártok már ezt megelőzően létrehozták városházi csoportjaikat, kijelölték a törvényhatóságba delegált tagjaikat. A közgyűlésbe a nagyobb pártok, - igy az SZDP is 30-30 tagot küldtek, mig a Szabad Szakszervezetek 22 tagot delegáltak, akik közül 11 az SZDP, 11 pedig az MKP tagja volt. Ezek szerint a munkáspártok a közgyűlésben többséget szereztek. A pártok közül különösen a Szociáldemokrata Párt foglalkozott intenziven a városi politikával, amit - mint mondották - a Párt történelmi hagyományai indokoltak. Ugyanis a koaliciós pártok közül egyedül az SZDP-nak volt a felszabadulás előtt városházi csoportja már az 1920-as évektől. Igy a Szociáldemokrata Párt tapasztaltságára, múltjára hivatkozva vezető poziciót akart biztositani magának a Városházán. Hogy a Városházának ill. a községi politikának milyen jelentőséget tulajdonitottak, bizonyitja az, hogy márc. 20-án megalakult Fővárosi Frakció 7 tagú intézőbizottságába az elnök Szakasits Árpádon kivül többek között Kéthly Annát, Ries Istvánt és Bán Antalt is beválasztották. A Fővárosi Frakció 18 tagból alakult meg, majd a taglétszáma 30-ra, a községi választások után pedig 51-re emelkedett. Rajtuk kivül még 26 póttag is tartozott a frakcióhoz. A frakció minél előbb igyekezett megszövegezni saját községpolitikai programját. Ennek kidolgozására 3 tagú előkészitő bizottságot jelöltek ki, Bechtler Péter, dr. Révész Mihály és Tolnai György személyében. A bizottság összetétele 1946-ban átalakult, ugyanis ekkor Révész mellé Pollákné Stern Szerén és dr. Hárs Sándor városi tanácstagok kerültek be a bizottságba. A bizottság feladata az volt, hogy eleget tegyen az SZDP célkitűzésének, miszerint - idézem -: "Mindazon kérdések, amelyek az ember életével összefüggnek, elsősorban a községi élet keretében zajlanak le. " Ebből következően elmondhatjuk, hogy a párt községpolitikája, a Szociáldemokrata Párt általános politikai programjának jelentős gyakorlati részét képezte, mivel ez a politika a legszélesebb tömegeket érintette, és a legszélesebb tömegekre gyakorolt hatást. Ennek megfelelően a községi politikát 11 fő csoportra osztották fel, nevezetesen: községi alkotmány, községi önkormányzat, közüzemek kérdése, városrendezés, közjog, pénzügy, szociálpolitika, közélelmezés, közegészségügy, közoktatás és idegenforgalom. A háromtagú bizottság 1946 májusára dolgozta ki a Szociáldemokrata Párt felszabadulás utáni községpolitikáját. Az első részben összefoglalta az elmúlt 1 év várospolitikai eredményeit. Megállapitotta, hogy a Párt tevékeny közreműködésével sikerült megindítani az ujjáépitést, bár komoly nehézségeket okozott az építőanyagok és a pénz hiánya, valamint a nem megfelelő adópolitika. Ugyancsak sikerült megszervezni az anya- és csecsemővédelmet, amit mutat az, hogy a felszabadulást követően a csecsemőhalandóság elérte az 50 %-ot, és ez a szám Budapest tisztiorvosának 1946. márciusi jelentése szerint 13 %-ra csökkent. Felállítottak 22 anya- és csecsemővédelmi állomást és létrehozták az Anya- és Kisdedvédelmi Intézetet. Viszonylag rövid időn belül helyreállították Budapest közlekedését, gáz-, viz- és villanyszolgáltatását, megindították a gyermeknyaraltatási Budapest telepein. Rendelkezésre bocsátották a felszabadulás előtti kórházi ágyak 90 %-át, a Köztisztasági Hivatal pedig elszállított a városból 445 ezer m^ szemetet, és 188 ezer m^ törmeléket. A következő részben ismertették a Szociáldemokrata Párt programját, amelyben felismerhető, hogy sok vonatkozásban követték az osztrák szociáldemokraták bécsi községpolitikájának példáját. Elhatározták, hogy a következő 10 évben 60 ezer lakást kell épiteni, mégpedig elsősorban a dolgozók számára készülő kislakást, biztositani kell a jó közellátást, értve ezen az élelmiszerellátást, közszükségleti cikkeket és tüzelőt, le kell törni a fekete202