Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SÁGVÁRI Ágnes: A szocialista várospolitika problémái 1945-től napjainkig

SÁGVÁRI ÁGNES A SZOCIALISTA VÁROSPOLITIKA PROBLÉMÁI 1945-TŐL NAPJAINKIG Az elmúlt harminc esztendő eredményei és megrázkódtatásai kitörölhetetlen nyo­mot hagytak a város arculatán, az emberek gondolkodásában, s szinte kötelezően meghatá­rozták a várospolitika lehetőségeit és változásait. Egységes korszak-e az elmúlt három év­tized? Egységes annyiban, amennyiben a romvárosból modern szocialista metropolis lett, a volt elnyomott osztályok kezükbe vették a hatalmat, s megtanulták gyakorolni azt. Mégis, a várospolitika metódusainak, a fejlődés ütemének kialakitása egymástól megkülönböztethe­tő, egymásnak nem ritkán ellentmondó, de végül is egységet alkotó szakaszokban formáló­dott ki és fejlődik tovább. Ilyen értelemben a budapesti várospolitikának - annak ellenére, hogy nagyon sok­szor beszélünk a város századfordulós aranykoráról - nincsenek jelentős hagyományai. Van számottevő városrendezési hagyományunk, mégpedig jószerint két évszázadra visszatekintő (és ez a magyarországi városfejlődés körülményei között meghatározónak tekinthető). Talán a - nem tul pontosan, de mindenki számára érthetően - Bárczy korszaknak nevezett perió­dusból van igen rövid időszakot felölelő várospolitikai hagyományunk. Ezek szerint én a vá­rosrendezésnek és a várospolitikának a gondolatkörét, ha össze is kötném, bizonyos fokig szét is kellene, hogy válasszam. Mégpedig azért, mert tulajdonképpeni várospolitikát 1945 óta kellett kialakítanunk. A tanulmány tárgya mindenekelőtt a várospolitika gyakorlatának kibontakozása 1945 óta. Erre bonyolult körülmények között került sor; különösen 1950-től, amikor más társadalmi berendezkedés, szocialista rendszer vált uralkodóvá, s ugyanakkor a tanács­rendszerben rejlő mindezen lehetőségek kibqntakozását az ismert körülmények gátolták. 1950 után ugyanis aváros vezetése - a régi aránytalanságok újjászületése talaján olyan hely­zetbe került, hogy komoly várospolitikai hagyományok nélkül, a város életének minden moz­zanatáról gondoskodnia kellett. Ez a folyamat és kisérlet egy optimális szervezet és terve­zés kialakítására mind a mai napig tart. S ezen belül kiséreltem meg periodizálást alkal­mazni. A periodizálás szintén vitakérdés, amelynek a jellegzetessége, hogy a periodizálás esetenként országos politikai eseményekhez kötődik, alapjában azonban a város belső törté­néseit veszi alapul. Az első, 1945-től 1950-ig terjedő perióduson belül 1945, mint periódus­határ, nem szorul magyarázatra, 1950: speciális fővárosi periódushatár, mert az országos történeti periodizációban a korszakhatár általában 1948 vagy 1949, tehát a fordulat éve vagy az alkotmány bevezetése. Mivel a várostörténetben az országos folyamatok bizonyos fázis­eltolódással érvényesülnek, gyakorlatilag a "fordulat évének" a realizálása, azaz a politikai hatalomban végbement változás és annak szervezeti rögzitése 1950. Kétségtelen, hogy a 45-50-es periódushatár várospolitikai szempontból valós, nem­csak azért, mert Nagy-Budapest megteremtése, az első ötéves terv indulása fejezi be a koa­líciós és újjáépítési korszakot, hanem azért is, mert a tanácsrendszer 1950. évi bevezeté­sével uj lehetőségeknek a keretei bontakoztak ki, uj periódus vette kezdetét. Megjegyzendő azonban, hogy az uj lehetőségek kereteinek a kibontakozása még nem jelenti azonnal ezek realizálását is. Azok is fáziseltolódással érvényesülnek. Mi ennek a fáziseltolódásnak az oka? Egyrészt az, hogy a tanácsrendszernek Magyarországon nem voltak hagyományai, - s amennyiben 1919-ben voltak, az csupán egy rövid időszakot ölelt fel és egy alapjaiban más államigazgatási konstrukciót feltételezett. - Másrészt: annak ellenére, hogy nem volt hagyománya, óriási átépitést kellett viszonylag rövid idő alatt elvégeznie; a társadalmi és tulajdonviszonyok mélyreható változása következtében gyakorlatilag az egész városgaz­daságra, a város életének minden vonatkozására nézve kiterjedt a tanács hatásköre és fe­lelőssége. Tehát egy uj szervezetnek a régi szervezetet is messze terhelő feladatokat kel­lett végrehajtania. 187

Next

/
Thumbnails
Contents