Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - FODOR László: A főváros szerepe az ország gazdasági életében (1945-1973)

lyü vállalatokon belül teljesült, és ugyanez mondható el a közlekedési ágazatról is, ahol az országos beruházások 76 %-át a fővárosra jelentették. Csökkent a kereskedelmi beruházások fővárosi koncentrációja 47 %-ról 40 %-ra. 2. Az ipar fejlődése a fővárosban a második ötéves terv éveiben 1961 és 1965 között a budapesti ipari beruházások összege folyóáron 20,2 md Ft volt. A második ötéves terv időszakában tovább folytatódott az a korábbi időszakokra jellemző tendencia, amely a nehézipari beruházások részarányának csökkenésében és a könnyűipari beruházások részarányának növekedésében jelentkezett. Azonban a második ötéves tervre is jellemző a nehézipari ágazatok elsődleges fejlesztése. Az ágazati struktúra vizsgálata a vegyipar erőteljes fejlesztését mutatja. Jellemző, hogy a vegyipari beruházások összege (3,290 millió Ft), egymaga majdnem elérte az összes könnyűipari ágazat fejlesztésére forditott (3, 552 millió Ft) összeget. Továbbra is erőteljesen fejlődött a villa mos energia ipar) bár ez utóbbi adatnál torzit a statisztikai adatgyűjtés rendszeréből fakadó hiba, nevezetesen: számos, nem Budapesten eszközölt villamosenergiaipari beruházást a beruházó budapesti székhelye miatt a fővárosra jelentették.) A gépgyártás fejlesztésére forditott eszközök aránylag kisebb mértékűek voltak, mint az előző idős zakban. Jelentősen előtérbe került a hiradás és vákuumtechnikai ipar fejlesztése. A könnyűiparon belül a legerőteljesebben a textilipari rekonstrukció következtében ezen iparágra jutó beruházások összege (2,083 millió Ft) több volt, mint az összes többi könnyűipari ágazat beruházása (1,468 mill. Ft) együttvéve. Ez később a könnyűiparon belüli ágazatok közötti nem megfelelő arányok kialakulásának forrásává vált. Néhány iparcsoportban, - bár csökkenő mértékben - de ebben az időszakban is magas volt a beruházások budapesti koncentrációja. A vegyi- és gumiipari gépek és gépi berendezések gyártása iparcsoport (44%), a közlekedési eszközök gyártása (42 %), a villamosipari gépek gyártása (74 %), a hiradás és vákuumtechnikai ipar (54 %), a műszeripar (46 %), a nyomdaipar (61 %), a textilipar (48 %), a textilruházati ipar (43 %), beruházásainak budapesti koncentrációja volt a legmagasabb. 1960 és 1965 között már kisebb mértékben emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma, mindössze 35 ezer fővel. így 1965-ben az iparban foglalkoztatottak száma Budapesten 6 32 ezer fő volt. Az iparban foglalkoztatottak számának alakulásánál meg kell emliteni, hogy a budapesti iparon belül 1964-ben fordulópont következett be, ugyanis ebben az évben érte el az iparban foglalkoztatottak száma a legmagasabb értéket és ettől az időtől kezdve kisebb megszakításokkal csökkent. Az iparban foglalkoztatottak száma 1960 és 196 5 között mindössze 7, 1 %-kal emelkedett, ugyanakkor a termelékenység emelkedésének mértéke 27, 3 % volt. 1961 és 1965 között a budapesti ipar termelése mindössze 36,3 %-kal emelkedett. Ez az 1955-60. évek közötti növekedés üteméhez képest jelentős mértékű visszaesést jelent. Az 1960-as évek elején a termelésfelfutás viszonylag nagyobb ütemű volt. Ebben nagy szerepe volt a gyártmányfejlesztésben elért eredményeknek. 1958-ban számos korszerű gyártmányt kísérleteztek ki és kezdtek gyártani. Az ezek iránt megnyilvánuló jelentős és tartós kereslet több évre előre biztosította a termelés nagyobbmérvü növelését. A tapasztalatok szerint a következő évek gyártmányfejlesztési eredményei már kevésbé voltak kedvezőek, az uj gyártmányok többségét csak hosszas kísérletezés után kezdték üzemszerűen gyártani, sok esetben a használhatóság, a gazdaságosság tekintetében sem jelentettek haladást és ezért irántuk nem jelentkezett megfelelő kereslet. Vidéken a termelés növekedési üteme 19621965 között kisebb mértékben csökkent, mint a fővárosban. Budapesten ezekben az években a létszám növekedésének korlátozása is fékezően hatott. A nehézipar egészét tekintve a budapesti ipar termelésének évi átlagos növekedése 7,6 % volt, 0,3 %-kal magasabb, mint vidéken. A könnyűipar termelésének növekedése lényegesen a vidéki alatt maradt (3, 9 % Budapesten, 8, 2 % vidéken.) Az ipar egészét tekintve a bányászat figyelmen kivül hagyásával a vidéki 9,2 %-os évi átlagos növekedési ütemmel szemben a budapesti ipar csak évi 6, 3 %-kal növelte termelését. 165