Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - SÁGVÁRI Ágnes

hozzátartozó közlekedéspolitikát is újjá kellett alakitani. Megszületett tiz éves tudományos munka eredményeként, sok világvárost megelőzve, Budapest uj városi közlekedési politikája, s ennek részeként kidolgoztuk közlekedés-fejlesztésünk uj koncepcióját, majd "Budapest és környéke közlekedésfejlesztési tervét". Hangsúlyozni kell, hogy rendkivül biztonságot nyújt munkánk végzése során a minden részletre kitérő terv, mely a következő legfontosabb fejezeteket tartalmazza: A jelenlegi helyzet értékelése A közlekedési igények előrebecslése A terv átfogó alapelvei A tömegközlekedés, ezen belül autóbusz, villamos, trolibusz, HÉV, metró és az egyéb üzemek fejlesztése A távolsági közlekedés fejlesztésének fővárosi vonatkozásai (MÁVAUT, MÁV, MALÉV, MAHART) A teherszállítás kérdései A közúti közlekedés, ezen belül úthálózat, autópályák, hidak, parkolás, gyalogos forgalom, forgalomirányitás, üzemanyagkutak, szervizek fejlesztése. 3. A jelenlegi helyzet pontos feltárása alapján biztos közlekedéspolitikai koncepcióval, ill. valamennyi részkérdést feldolgozó fejlesztési tervvel már nagy biztonsággal lehet - megfelelő eszközök birtokában - fejleszteni, ill. uj létesitményeket finanszirozni. A hozzászólásom elején feltett kérdésre most lehet már válaszolni. Az elmúlt ötéves tervekben hatalmas fejlesztési feladatokat realizáltunk. így a harmadik ötéves tervben 6 milliárd forint nagyságrendben, a negyedik ötéves tervben ennek a dupláját, 12-13 milliárd forintos nagyságrendben, és az ötödik ötéves tervben mintegy 25-26 milliárd forintos nagyságrendben fogunk az előzetes tervek számításai szerint fejlesztéseket előirányozni. Tehát ötéves tervenként megduplázódnak a lehetőségek. A nagyvolumenü összegek mellett ugyanakkor be kellett hozni a negyven éves lemaradást és egyidejűleg világosan vázolni kellett a feladatokat, azaz egyértelmű fejlesztési tervet és közlekedéspolitikát kellett kidolgozni. Bár a városi közlekedésre a legkülönbözőbb modern és avult eszközök egyidejű üzemeltetése a jellemző, azonban ilyen körülmények között is fővárosunk közlekedése a centenárium éveiben újból korszerű, csakúgy, mint a századfordulón volt. A javulás mennyire fog állandósulni? A lakosság mobilitása az életszínvonal emelkedésével állandóan növekedni fog, csakúgy, mint a motorizáció. Az igények konstans növekedésével a közlekedés színvonala nem parallel emelkedik. A koncentrált fejlesztéseknek megfelelően az egyes jelentős közlekedési létesítmények periodikusan kerülnek átadásra, jó példa erre a metróhálózat kiépítése, pl. a keletnyugati vonal első szakasza 1970-ben, majd a teljes vonal 1973. év elején kezdett üzemelni. Jóváhagyott terveink szerint az észak-déli vonal első szakaszának átadására 1976-ban, a másodikra 1978-ban, majd 1980-ban és 1983-ban kerül sor. Tehát két-három évenként készül el egy-egy szakasz. Természetesen a metró építéséhez kapcsolódnak az egyéb nagy építkezések is. Időről-időre ezek a nagy fejlődések garantálják a javulást, azonban egy-egy átadás között a közlekedés átmeneti romlásával is számolni kell. Összefoglalva, hangsúlyozni szeretném, hogy az elmúlt 28 év fejlesztési tevékenysége a hazai eltérő adottságok ellenére nagy vonalakban megegyezik az európai nagyvárosok tevékenységének irányával. Az igények rohamos növekedése mellett állandósult javulást szinte egyetlen város sem tudott elérni. S éppen ezért részünkre a legnagyobb feladat - a megnövekedett nagyszerű lehetőségek ellenére is - a további évek közlekedésének időrőlidőre történő javítása, illetve általánosságban a robbanásszerű motorizáció mellett a közlekedés relativ szinten tartása. SÁG VÁRI Ágnes: Az európai összehasonlítási problematikában szeretném megkérdezni, hogy van-e nekünk adatszerű összehasonlításunk, vagy valamiféle komolyabb kutatásunk néhány szocialista várospolitikai szempontból a néhány szocialista városra jellemző tendenciára. Kérdéseim a következők: Az 1949 után, a szocialista forradalom győzelmi időszakában óriási társadalmi és politikai változások mentek végbe. Ezek a mozgások - az államapparátus átalakításától 155