Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - HADHÁZI Gyula válasza a hozzászólásokra

kezdve a hadsereg átszervezéséig, a közigazgatás centralizáltságával együtt - a kulturforradalomról már nem is szólva - Budapestre egy politikai inditásu óriási bevándorlást eredményeztek. Van-e arról képünk, hogy ez a politikai, forradalmi, társadalmi inditásu nagy váltás ma milyen népességpolitikai következményekkel jár? Mert ez nyilvánvalóan nemcsak Budapest problémája, hanem az összes egyidőben szocialista forradalmat létrehozott ország fővárosának a problémája. A másik, ami szintén mind az összes szocialista fővárosra jellemző, a szocialista iparositás első időszakában kibontakozott extenziv iparfejlesztés és következménye. Például, a nők fokozott és a szakképzetlen munkaerő tömeges bevonása a termelésbe. Számomra a probléma a következő. Kiderült, hogy a fővárosokban - és ez alól Budapest sem kivétel, annál is inkább, mert tudatos iparfejlesztési politika folyik- legalábbis igyekszünk maximálisan ilyen irányba befolyásolni - az intenzivitás irányába hatnak az erőfeszítések. Ennek számos eredménye van. Nem hat-e csökkentőén, gátlóan erre a tendenciára az annakidején óriási tömegméretekben beáramló szakképzetlen tömeg és a nőknek az óriási tömegfoglalkoztatottsága? A nők foglalkoztatottsága, ami elvi kérdés nálunk, számomra mégiscsak probléma, mert félő, hogy összes népességpolitikai intézkedésünknek egyik hátulütője lehet, nem hat-e az intézkedés ellen a szakképzetlen nőknek ilyen tömegű munkábaállitása, amilyen Magyarországon, Budapesten jelenleg van? Pontosabban a kérdésem az, hogy az 1950-es években a tömegesen alkalmazott nőket sikerült-e az adott helyzetben továbbfoglalkoztatni, vagy azért foglalkoztatjuk őket, mert életszinvonal-emelő tényező a reálbér, ami pedig a családok több tagjának keresetén nyugszik. Van-e elképzelésünk arról, hogy ez a többi szocialista országban milyen tendenciákat mutat? A következő kérdésem, a mezőgazdaság szocialista átalakításával függ össze. Lehet-e - én elképzelem, hogy lehet - egy olyan mérleg felállítására adatunk, amely nyomonköveti azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításában elért sikerek milyen arányban állnak Budapest népességének alakulásával, illetve a bevándorlás csökkenésével. Engem elsősorban az arány érdekelne. Nem tudom, hogy például Lengyelországban, ahol sokkal kisebb a mezőgazdaságban a szocialista szektor, az ottani kutatások, vagy az ottani eredmények - esetleges bizonyos negativ eredmények - bizonyitják-e ennek a tendenciának a valóságát? HADHÁZI Gyula válasza a hozzászólásokra: A hozzászólások egy részével kapcsolatban felvetett kérdések összefoglalása hálás feladatnak látszik, mert a vitában résztvevők nagyon világosan kifejezésre juttatták a városfejlesztésnél a gazdasági és a népesedéspolitikai célkitűzések kapcsolatát és gyakorlatilag is olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek ebbe a témakörbe tartoznak. Nehéz a felvetett kérdések más részére válaszolni jelen helyzetben azért, mert ezek további kutatásokat igényelnek. Éppen ezért, nem is vállalkozhatok arra, hogy a hozzászólások által érintett valamennyi kérdésben megalapozott véleményt mondjak, és igy csak néhány észrevételre szorítkoznék. Czétényi Piroska elvtársnő hozzászólását illetően, a magam részéről nagyon aktuálisnak tartom a műemlékvédelem szem előtt tartását a városépítés jelenlegi szakaszában. Különösen egy olyan szakaszban, amikor a lakásépítés egy része az elöregedett városrészek lebontásával kapcsolódik össze. Ez nagyon szoros összefüggést jelent a gazdaságossággal is, hiszen ezekben az elöregedett városrészekben rendkívül értékes közművesített területek vannak, amelyeknek a hatékony felhasználásáról nem szabad lemondani. Számításokat végeztek az uj telepítések, a város beépítetlen területein létesítendő lakótelepek és a szanálással együttjáró lakásépítések bruttó költségeinek összehasonlítására. Ezeknek a számításoknak a nyomán az derül ki, hogy a szanálásokkal járó átmenetileg nagyobb építési költségeket a budapesti városrekonstrukciók során vállalni kell a gazdaságosabb területfelhasználás érdekében, ami végső soron a bruttó költségeknél megtakarítást eredményez. A tervezett újpesti, rákospalotai, vagy más városközpontok rekonstrukciója is ebbe a kategóriába tartozik. Itt nagy számban vannak olyan épületek, amelyeknek a felújítása, rendbehozatala már semmiképpen sem lehet gazdaságos. Lebontásukkal pedig jól közművesített, értékes területeket nyerhetünk. Az is igaz, hogy ezeken a területeken vannak műemlékek és müem156