Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970

A népességszám alakulása 1941-1970 a) Időpont A népesség száma az 1941. évi népesség %-ában Időszak Tényleges növekedés ill. fogyás (-) szám szerint %-ban 1941. jan. 31. 1 712 791 100,0 1949. jan. 1. 1 590 316 92,8 1941-1948 - 122 475 - 7,2 1960. jan. 1. 1 804 606 105,4 1949-1959 214 290 13,5 1970. jan. 1. 1 945 083 113,6 1960-1969 140 477 7,8 a) A népszámlálások "jelenlevő népesség" adatai. A népesség számának alakulását befolyásoló népmozgalmi események közül Budapesten mindig a külső tényezők voltak a meghatározók. A lakosság be- és elvándorlása minden időszakban nagyobb változásokat eredményezett, mint a természetes szaporodás, vagy fogyás. Ez a megállapitás még azokra az évtizedekre is vonatkozik, amikor a népesség természetes reprodukciója erőteljesebb volt, és a születési arányszám - nemzetközi mércét tekintve is - viszonylagosan magas értéket mutatott. így az 50-es évtizedre is, amelynek első felében a születések számának növekedése következtében a természetes szaporodás olyan nagymértékű volt, amilyen a századforduló első évtizede óta nem fordult elő. 1960 és 1970 között pedig a bevándorlás lett a fővárosi népesség egyedüli utánpótlási forrása, amikor a természetes fogyás miatt ellensúlyozó szerepet is játszott. Ezekben az években azonban már a bevándorlók tömege is egyre apadt a. gazdasági fejlettség és az életkörülmények területi nivellálódása miatt. Budapest vándorlási nyeresége a 60-as évtizedben számszerűen igy is megközelítette a legnagyobb magyar vidéki városok teljes lakosságszámának nagyságrendjét. (Az 1970. jan. 1-i népszámlálás adatai szerint a legnépesebb vidéki város, Miskolc népességszáma 172 952 volt.) A népszaporodás források szerint Időszak Természetes szaporodás ill. fogyás szám szerint %-ban Vándorlási különbözet szám szerint %-ban Természetes szaporodás ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet a tényleges szaporodás százalékában 1949-1959 1960-1969 84 785 17 727 5, 3 1,0 129 505 158 204 1,2 39, 6 12, 6 60,4 112,6 II. Népmozgalmi tendenciák az elmúlt két évtizedben 1. Bár a lakosság területi mozgása alakitotta a főváros népességének számát meghatározó jelleggel, mégis szükséges a népszaporodás belső tényezőjével részletesebben foglalkozni, amely szoros összefüggésben a gazdasági-társadalmi viszonyokkal, hosszú távon is kihat a népesség összetételére. A fővárosi természetes szaporodás szinvonalat és ennek rendkivül nagy ingadozását lényegében a születési arányszám emelkedése, vagy süllyedése befolyásolta. A halálozási arány ugyanis csak kismértékben változott. Európai viszonylatban ez utóbbi jó közepes helyet foglal el más nagyvárosokkal való összevetésben. Szinvona141