Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - VÖRÖS Károly: A művelődés és a kulturális élet alakulása Budapesten (1873-1945) - VÖRÖS Károly válasza a hozzászólásokra
magyarázkodtam, amit azonban időhiányon túlmenően azért is kényszerültem kihagyni a felsorolt szövegből, mert olyan kérdésekről szólt, amelyekről joggal feltételeztem, hogy a kérdések szakkutatói: irodalomtörténészek, zenetörténészek, művészettörténészek ezeknek részletes budapesti vonatkozásait amúgy is jobban tudják, mint én, tehát a részletes belebocsátkozás a kérdésbe nem annyira szükséges. Valójában persze itt már többről is szó van mint csupán kölcsönhatásról, - még ha e kölcsönhatások rendkivül szorosak, rendkivül élénkek, állandóan egybefonódnak is. Tulajdonképpen a két kultúrának állandóan egymás felé törekvő mozgásáról van szó: ez az, ami e kor budapesti kultúrájának egyik legjellegzetesebb vonása, - az, ahogy az egyik a másikat formálja, egyik a másikra hatással van, majd egyik a másikba beszivárog, részint spontán, részint intézményesen. Mert ennek a következtében alakul ki az általános vidékinél, az általános falusinál már kétségtelenül sokkalta magasabb szinvonalu, hatékonyabb, általános budapesti közműveltség, mely Budapest e korabeli kultúrájának olyan széles és fogékony alapját fogja alkotni. Olyan problémáról van itt szó, amelyiket kétségtelenül alaposabban és részletesebben is ki fog kelleni dolgozni. Hiszen e folyamatra a legklasszikusabb példa - amire röviden céloztam előadásomban is, - éppen a munkásmozgalom zenei kultúrája: a munkásmozgalomnak az a törekvése, amelyikkel az általános emberi kultúrának a kincstárából a legértékesebb elemeket igyekszik bevinni a spontánul létrejött munkáskórusokba, dalárdaegyesületekbe, igyekezve ezeknek addigi, a spontaneitás jegyében formálódó kezdeti alacsonyabb zenei szinvonalat a magas szinvonalu,a magas kultúrához tartozó alkotások bevitelével felemelni. Tulajdonképpen ez a két kultúra kölcsönös egymás felé törekvése az, aminek ismételt hangsúlyozásával - ugy gondolom - a válaszadás feladatát kimeritettnek is tekinthetem, hiszen, ismétlem, mindazok a hozzászólások, amelyek elhangzottak a maguk gazdagságában, tárgyszerűségében a kérdés bemutatását olyan mértékben kiegészítették, hogy az előadó csak a köszönet szavát mondhatja el. Legyen szabad viszont most - visszaélve azzal a joggal, hogy a magam referátumára válaszolok, - egy pillanatra visszatérnem a délelőtti politikai történeti előadásnak egy a várospolitikával kapcsolatos kérdésére. Egy valamit ui. hangsulyozandónak tartanák,: olyasmit, ami e várospolitika megitélése szempontjából nem jelentéktelen kérdés. Azt, nevezetesen, hogy a XIX. század folyamán lezajló gazdasági és társadalmi fejlődésnek és annak az egészen kivételes poziciónak a következtében, amelyet a fejlődés eredményeképpen a XX. század elejére Budapest - mind társadalmi szerkezetét, mind gazdasági központi funkcióit tekintve, (amelyek teljesen elütöttek az ország általános szinvonalat ól) - az egész országon belül elfoglalt, nem meglepő az a körülmény, hogy Budapestnek a várospolitikája is egyre jobban kezd elütni és differálni azoktól a politikai kategóriáktól és azoktól a politikai struktúráktól, amelyekben az ország egészének a politikai élete ekkor még folyik. Hiszen Budapest ekkor már egy hatalmasra felnőtt város,amelynek immár teljesen más, urbánus és egy városi társadalomból kinövő problémái vannak. Természetszerű, hogy ezeknek a problémáknak a megoldását nem fogja már tudni megtalálni teljes mértékben az országos politikának sem a struktúrájában, sem az arra jellemző programokban. Innét áll elő véleményem szerint az a differencia, amelyet Dolmányos Istvánnak és az előadónak a városi politikai pártoknak és a városi politikának az adott országos politikai struktúrában való elhelyezését célzó hozzászólásai és vitája vetett fel. Mert azok a városi politikai irányzatok és törekvések, amelyek ekkor de facto már megvannak, valóban nem illeszthetők be sem az egyik, sem a másik országos pártnak az elképzelésébe és szerkezetébe: annak keretein már különböző pontokon alaposan túlterjednek. A város politikájában már a Bárczy korszaknak éppen ez a nagy jelentősége, hogy a város tulajdonképpen ekkorra kezdi kialakitani a saját, és immár az országos politika struktúráitól mind szerkezetében, mind problémáiban lassanként függetlenülő - hiszen társadalmi bázisában és gazdasági bázisában amúgy is már teljesen elütő - politikai arculatát, méghozzá immár az országos politika befolyásolásának az igényével. Ez az a körülmény, ami a Bárczy korszaknak tulajdonképen igenis megadja a maga külön profilját és külön jelentőségét - olyan körülmény, amit talán nem volt egészen felesleges itt ennek a várospolitikával kapcsolatos vitának a hozzászólásaként még elmondani. 118
