Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - DÁNYI Dezső: Budapest a nemzetközi összehasonlítások tükrében(1873-1945)

DÁNYI DEZSŐ BUDAPEST A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK TÜKRÉBEN (1873-1945) Minden város fejlődése endogén és exogén mennyiségi és minőségi tényezők interpendens rendszerének eredője. Másként fogalmazva, a város fejlődését saját fizikai, földrajzi, gazdasági, társadalmi, történeti, politikai adottságai határozzák meg, egy kisebb vagy nagyobb régió, esetleg egy ország ugyanilyen, az előzőekben felsorolt adottságainak határértékei között. A város története tehát mindig bonyolult tükörképe térben és időben egymás mellé rendelt és egymást követő településhalmazok történetének. Ha azonban a települések számát minden határon tul növeljük, mondván, hogy minden város történetét befolyásolja a másik, az n-edik város vagy település története, kezelhetetlen nagyságú ismerethalmazzal kell megküzdenünk, és bizonyára nem a szintézis felé haladunk, hanem a megkülönböztethetetlen fontosságú és sulyu részletek regisztrálásában veszünk el. így alakult ki, persze nem csak praktikus okokból, a mennyiségi kategorizálás, tipizálás alapján a nagyvárosok, mondjuk a százezer lakosnál nagyobb települések történelme, szociológiája, településrendezésének tudománya; vagy mennyiségi ismérvek kiemelésével az üdülőtelepülések, az alvó-városok vizsgálata, mind a két esetben, mind a két ismérv esetében szem előtt tartva azt, hogy a városok nagysága és szerepköre, a mennyiségi és minőségi ismérvek bizonyos határok között összefüggnek. Ugy vélem, hogy ma még nem tart ott az urbanisztikai tudomány, hogy a városokra vonatkozó ismeretanyagát egységes, de mégis komplex modellbe foglalja össze, különösen pedig, hogy kvantifik álható formába öntse. Az alábbiakban mi is csak arra vállakozunk, hogy Budapest fejlődését néhány szempontból más külföldi nagyvárosok történetével összevetve kiemeljük az azonos és eltérő jellemvonásokat. Az azonos és az eltérő fejlődés okait csak hipotézisekbe foglalhatjuk,hangsúlyozva, hogy hipotéziseink korlátai az összehasonlíthatóság és az ismeretanyag hiányos volta miatt és - ne tagadjuk le - módszereink hiánya miatt is igen jelentősek. Már a bevezetést is azzal kell sulyosbitanom, hogy Budapest fejlődésének nemzetközi összehasonlítása csak engedmények árán végezhető el. Nem téveszthetjük ugyanis szem elől,hogy városunk történeti háttere jelentősen különbözik Európa fővárosainak történetétől. Ugy vélem, nincs Európának olyan fővárosa, mely hosszú időn keresztül egy idegen hatalom hadi fontosságú erőditménye lett volna, majd pedig egy másik időszakaszban egy másik idegen hatalom tartományi szinten kezelt országrészének mellőzött településegyüttese. Tetézi az összehasonlítás nehézségeit az egész magyar településrendszer fejlődéstörténetének sajátossága. Közismert, hogy a magyar gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés nem tartozott a várost teremtő, különösen pedig a nagyvárosok fejlődését elősegitő rendszerek közé. Budapest egyéni sorsa és annak a településrendszernek fejlődéstörténete, amely fővárosunk térbeli, demográfiai, anyagi, kulturális hátterét vagy környezetét képezte, tehát eléggé különálló, Európában nem tipikus és éppen ezért nehezen vethető össze más külföldi nagyvárosokkal. A városok fejlődéstörténetének első fejezete rendszerint a népességtörténet tárgykörébe tartozik. Nem kétséges,hogy a demográfiai tényezők,folyamatok és struktúrák alapvetően befolyásolják a város fejlődését, másrészt azt sem kell részletesebben igazolni, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés egyik legérzékenyebb - igaz, bonyolult áttételeken jelentkező - vetülete a népesség demográfiai magatartása. Az első durva demográfiai összevetés azt bizonyitja, hogy Budapest a XIX. század elején még nem tartozott a számottevő európai nagyvárosok közé. 41 város népessége volt nagyobb, mint az 1800 évi, később egyesitett három település több mint 50 ezer főnyi lakossága. Fővárosunk ekkor még középeurópai tekintetben sem játszott kiemelkedő szerepet. Bécs ugyanis kétszer népesebb volt, Prága és Varsó népessége pedig másfélszer volt több. Ebben az időpontban még csak a jövendő fejlődés potenciális energiáit hordozta a három település, amelyeket Schwartner Márton olyan jól megsejtett. A város egvéni fejlődése, az 119