Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - L. NAGY Zsuzsa: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig - L. NAGY Zsuzsa válasza a hozzászólásokra

п. A budapesti kulturális élet intézményeken át érvényesülő központi funkcióinak megerősödése illetve kiépülése az egész korszakon át végig tart, - annak megfelelően alakuló sorrendben és változó ütemben, ahogy a gazdasági fejlődésnek és a társadalomnak az uralkodó osztály érdekein átszűrt kulturális igényei megjelennek és intézményes kielégitést követelnek. 1. E kulturális központi funkciók sorából kiemelendők azok, melyeket Budapestnek egyetemi és főiskolai város volta ad meg, s melyeknek révén a tudomány és művészet legmagasabb szintjét közvetíteni hivatott oktatói és alkotói gárda és utánpótlás is itt gyűlik össze, - valamint azok, melyek az állam legnagyobb tudományos és művészeti közgyűjteményeinek: levéltáraknak, muzeumoknak, könyvtáraknak, majd kutatóintézeteknek budapesti összpontositásából származnak. Más vonalon nem kevésbé jelentős az a körülmény, hogy az állam központi szinházainak - és egyúttal a legjelentősebb, állandó társulattal rendelkező magánszínházaknak - is Budapest a székhelye. A kulturális élet mindezen államilag, vagy municipiálisan szervezett központi intézményeinek sorához a hasonló funkciókat ellátó és igy a város kulturális központi szerepét tovább erősitő magánvállalkozások: a művelődésügy legkülönbözőbb társulatai, egyesületei, a magánosok által létesített muzeális gyűjtemények, képzőművészeti kiállító helyiségek, zenei együttesek csatlakoznak. Végül különleges szerepet játszanak az intézmények sorában az ország könyvkiadásában már az 1860-as évek óta döntő súlyra szert tett budapesti kiadóvállalatok: a legnagyobbak nagy napilapokkal,folyóiratokkal is rendelkeznek és ezek révén az általuk képviselt irodalmi, vagy általában kulturális irányzat számára országos körű és már szélesebb társadalmi rétegekre is kiterjedő bázist képesek biztosítani. E szempontból az első világháború után még nagyobb jelentőségre tesz szert az 1925-től rendszeresen műsort sugárzó (kezdettől állami irányítás alatt álló) Magyar Rádió természetszerűen ugyancsak Budapestre települése - valamint a nagyrészben magánvállalkozásban maradt magyar filmgyártás ugyancsak Budapestre koncentrálódása. 2. Az igy legtágabb értelemben vett központi intézmények bázisán létrejövő kultúra, forrásainak közös volta folytán legtöbb vonatkozásában együtt alakul az európai átlagszínvonallal, sőt időnként nem egy vonatkozásában efelett is áll: kutatási, oktatási és publikálási lehetőséget nyújtva nemzetközileg is magas szinvonalat képviselő alkotóknak és, elszármazva innen a legmagasabb nemzetközi szintig emelkedő tanítványokat is kiképezve. Természetes tehát, ha a magyarországi kulturális élet vonatkozásában igy koncentrálódott intézményeinek révén már a városegyesítés korában is (és ettől kezdve még erőteljesebben) csakhamar Budapest lesz az egyetlen fórum, melynek elismerése, állásfoglalása rangot lesz képes biztosítani az országos kulturális életben: itt külön is és még fokozottabb mértékben kiemelve a tudományos és művészeti életet. És ami még több: a kultúra intézményei személyi állományukat és utánpótlásukat is elsősorban Budapestről, illetve legalábbis már Budapesten ismert, vagy vidékiként is Budapesttel rendszeres kapcsolatot tartó személyek közül válogatják ki. E körülmény nagyban fokozza a főváros vonzóerejét mindazok számára, akik a kulturális vonatkozásban valamilyen képességet, tehetséget éreznek magukban. Budapest igy már a városegyesítéskor az országnak alkotó értelmiségiekben - hovatovább a vidéki városok, hagyományos kulturális központok rovására is - leggazdagabb városává is válik. Ezt jól mutatja az a körülmény, hogy a kulturális élet összes társulásai, egyesületei nemcsak hogy - mint emiitettük - Budapesten tartják székhelyüket,de tagságuk nagyobb hányada vagy legalábbis mérvadó rétegük is a központi intézményekhez kapcsolódva Budapesten él. Ez tükröződik a magyar tudományos élet legmagasabb fórumának, az 1825-ben ugyancsak Budapest székhellyel alapitott Magyar Tudományos Akadémiának tagsági összetételében is. 3. A felzárkózás a szükségképpen a társadalmi és politikai progresszióval azonos irányba mutató egyetemes kulturális fejlődéshez természetesen nem jelenti azt, hogy a budapesti intézményes kultúrában nem érvényesültek konzervatív, sőt -kivált a két háború között és főleg társadalomtudományi és részben művészeti vonatkozásokban - kifejezetten reakciós nézetek és irányzatok is. Mindezeknek szélesebb körű érvényesülését és hatását azonban részint - főleg műszaki és természettudományos vonatkozásban - a tőkés társadalomnak a gazdaság fejlődéséhez fűződő mindennél erősebb érdekei, részint - főleg a képzőés zeneművészetben, de részben az irodalomban is - a sajátosan polgári és a századforduló körüli polgári progresszió bizonyos elemeit meg nem tagadó - döntő hányadában ugyancsak budapesti - közönségnek mint felvevő piacnak igényei erőteljesen korlátozták, illetve ellensúlyozták. Utóbbiak ugyanakkor e kulturális élet megfelelő ágazataiban egyre erőteljesebben igénylik saját maguk és problémáik ábrázolását: egy sajátosan budapesti nagyvárosi tematika 99