Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - L. NAGY Zsuzsa: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig - L. NAGY Zsuzsa válasza a hozzászólásokra

п. A budapesti kulturális élet intézményeken át érvényesülő központi funkcióinak meg­erősödése illetve kiépülése az egész korszakon át végig tart, - annak megfelelően alakuló sorrendben és változó ütemben, ahogy a gazdasági fejlődésnek és a társadalomnak az ural­kodó osztály érdekein átszűrt kulturális igényei megjelennek és intézményes kielégitést kö­vetelnek. 1. E kulturális központi funkciók sorából kiemelendők azok, melyeket Budapestnek egyetemi és főiskolai város volta ad meg, s melyeknek révén a tudomány és művészet leg­magasabb szintjét közvetíteni hivatott oktatói és alkotói gárda és utánpótlás is itt gyűlik össze, - valamint azok, melyek az állam legnagyobb tudományos és művészeti közgyűjte­ményeinek: levéltáraknak, muzeumoknak, könyvtáraknak, majd kutatóintézeteknek budapesti összpontositásából származnak. Más vonalon nem kevésbé jelentős az a körülmény, hogy az állam központi szinházainak - és egyúttal a legjelentősebb, állandó társulattal rendelkező magánszínházaknak - is Budapest a székhelye. A kulturális élet mindezen államilag, vagy municipiálisan szervezett központi intézményeinek sorához a hasonló funkciókat ellátó és igy a város kulturális központi szerepét tovább erősitő magánvállalkozások: a művelődésügy legkülönbözőbb társulatai, egyesületei, a magánosok által létesített muzeális gyűjtemények, képzőművészeti kiállító helyiségek, zenei együttesek csatlakoznak. Végül különleges szere­pet játszanak az intézmények sorában az ország könyvkiadásában már az 1860-as évek óta döntő súlyra szert tett budapesti kiadóvállalatok: a legnagyobbak nagy napilapokkal,folyóira­tokkal is rendelkeznek és ezek révén az általuk képviselt irodalmi, vagy általában kulturális irányzat számára országos körű és már szélesebb társadalmi rétegekre is kiterjedő bázist képesek biztosítani. E szempontból az első világháború után még nagyobb jelentőségre tesz szert az 1925-től rendszeresen műsort sugárzó (kezdettől állami irányítás alatt álló) Ma­gyar Rádió természetszerűen ugyancsak Budapestre települése - valamint a nagyrészben magánvállalkozásban maradt magyar filmgyártás ugyancsak Budapestre koncentrálódása. 2. Az igy legtágabb értelemben vett központi intézmények bázisán létrejövő kultúra, forrásainak közös volta folytán legtöbb vonatkozásában együtt alakul az európai átlagszínvo­nallal, sőt időnként nem egy vonatkozásában efelett is áll: kutatási, oktatási és publikálási lehetőséget nyújtva nemzetközileg is magas szinvonalat képviselő alkotóknak és, elszármaz­va innen a legmagasabb nemzetközi szintig emelkedő tanítványokat is kiképezve. Természe­tes tehát, ha a magyarországi kulturális élet vonatkozásában igy koncentrálódott intézmé­nyeinek révén már a városegyesítés korában is (és ettől kezdve még erőteljesebben) csak­hamar Budapest lesz az egyetlen fórum, melynek elismerése, állásfoglalása rangot lesz ké­pes biztosítani az országos kulturális életben: itt külön is és még fokozottabb mértékben ki­emelve a tudományos és művészeti életet. És ami még több: a kultúra intézményei személyi állományukat és utánpótlásukat is elsősorban Budapestről, illetve legalábbis már Budapesten ismert, vagy vidékiként is Budapesttel rendszeres kapcsolatot tartó személyek közül válo­gatják ki. E körülmény nagyban fokozza a főváros vonzóerejét mindazok számára, akik a kulturális vonatkozásban valamilyen képességet, tehetséget éreznek magukban. Budapest igy már a városegyesítéskor az országnak alkotó értelmiségiekben - hovatovább a vidéki vá­rosok, hagyományos kulturális központok rovására is - leggazdagabb városává is válik. Ezt jól mutatja az a körülmény, hogy a kulturális élet összes társulásai, egyesületei nemcsak hogy - mint emiitettük - Budapesten tartják székhelyüket,de tagságuk nagyobb hányada vagy legalábbis mérvadó rétegük is a központi intézményekhez kapcsolódva Budapesten él. Ez tükröződik a magyar tudományos élet legmagasabb fórumának, az 1825-ben ugyancsak Bu­dapest székhellyel alapitott Magyar Tudományos Akadémiának tagsági összetételében is. 3. A felzárkózás a szükségképpen a társadalmi és politikai progresszióval azonos irányba mutató egyetemes kulturális fejlődéshez természetesen nem jelenti azt, hogy a bu­dapesti intézményes kultúrában nem érvényesültek konzervatív, sőt -kivált a két háború kö­zött és főleg társadalomtudományi és részben művészeti vonatkozásokban - kifejezetten reakciós nézetek és irányzatok is. Mindezeknek szélesebb körű érvényesülését és hatását azonban részint - főleg műszaki és természettudományos vonatkozásban - a tőkés társada­lomnak a gazdaság fejlődéséhez fűződő mindennél erősebb érdekei, részint - főleg a képző­és zeneművészetben, de részben az irodalomban is - a sajátosan polgári és a századforduló körüli polgári progresszió bizonyos elemeit meg nem tagadó - döntő hányadában ugyancsak budapesti - közönségnek mint felvevő piacnak igényei erőteljesen korlátozták, illetve ellen­súlyozták. Utóbbiak ugyanakkor e kulturális élet megfelelő ágazataiban egyre erőteljesebben igénylik saját maguk és problémáik ábrázolását: egy sajátosan budapesti nagyvárosi tematika 99

Next

/
Thumbnails
Contents