Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

Az említett kimutatás szerint 1784 és 1792 között a lakosság az alábbi építkezéseket végeztette el.

43 Űj épület Emeletráépítés Toldalék Vár 10 db 129 135 ft 32 db 231 159 ft 76 db 227 376 ft Víziváros 108 db 274 492 ft 20 db 79 748 ft 36 db 44 592 ft Tabán, Krisztina, Országút 105 db 299 985 ft 8 db 21600 ft 9 db 17 800 ft 223 db 703 612 ft 60 db 332 507 ft 121 db 289 768 ft Összesen tehát 1325 885 ft-ot építettek be, melyhez a város 200 000 ft kiadása járult. Az állami beruházásokkal együtt az áthelyezés költségei megközelítették a kétmillió forintot. Valóban tekintélyes összeg volt ez akkoriban, mikor az egész ország összes állami és megyei adóbevétele mindössze évi 5 440 000 forintot tett ki. A kormányszékek végül is Budán maradtak, bár ezt a rendek „de jure" sohasem ismerték el. Az országgyűléseket azonban — egy kivételével — Pozsonyba hívták össze, de kárpótlásul a helytartó-nádor a budai királyi palotába tette át székhelyét. A kormányszékek és a helytartói udvartartás a város lakosságát csak jelentéktelen mértékben emelte. 1787-ben 24 873, 1799-ben 24 303 lakossal számoltak.

44 De nőtt a város életszínvonala. A kortársak és a közvetlen utódok megállapítása szerint a kormányszékek szellemet, fényt és lendületet

45 vittek a kisvárosi élet letargiájába, a nádori udvar fénye pedig valamennyire pótolta a régi rezidenciák ragyogását. A város képe is átalakult. A Várban új ház ugyan kevés épült, de az emeletráépítések és toldalékok a házaknak 60%-át érintették. A hajdani kolostorokat F. A. Hillebrandt alakította át hivatalokká, nemes arányú és hűvös eleganciájú homlokzataikkal a városkép domináns elemei lettek. Kempelen Várszínháza és a Teleki-palota a Szt. György téren uralkodtak, a polgári házak sora — közülük csak az elpusztult Fortuna u. 15., és az Országház utca régi 5. sz. házát idézzük

46 — új színt vittek a barokk utcasorokba. Amit a külső városkép a templomtornyok lebontásával vesztett, azt a belső városkép nyerte vissza a copf architektúra szépségében. A kisszámú klasszicista és romantikus épület mellett a copf jelleg uralkodott a Várban. A kiegyezés utáni köz- és magánépítkezések eklektikája és a második világháború hatalmas pusztítást végzett soraikban, de még ma is szépen színezik az utcaképet. Az 1792. évi jegyzék csak az építési költségeket tünteti fel, a keletkezett új lakásokat nem. Egy szoba építése 500 ft körüli összegre becsülhető, így a 43 FL. Loc. Ant. 655. Buda felségfolyamodványai 1790. nov. 7-ről és 1792 júniusából a dicasteriumok áthelyezése ellen. Az idézett összeírásokat az utóbbihoz csatolták. 44 Statisztikai Közlemények 37. sz. id. hely. 45 Schams Ferenc; Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen. Ofen 1822. 127. o. „... die Landes Stellen Geist, Licht, und grössere Lebenstätigkeit verbreiteten." 46 Horler Miklós; Budapest műemlékei I. K. Bp. 1954. 378, 102, 112. kép. :•::