Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

Várra kimutatott összegből mintegy ezer szoba épülhetett. Ezt az 1784. és 1805. évi conscriptiók összevetése is igazolja

47

. Sajnos a budai tervek anyagát e korból nem ismerjük. A városi mérnöki állást csak 1794-ben szervezték meg, de az engedélyezési tervek elbírálását nem említik feladatai között

48

. Az 1810-ben felállított Baucommission foglalkozott rendszeresen a tervek bírálatával s ez időtől kezdve vannak adataink. Meg kell említeni, hogy az 1792. évi összeírás az ügy érdekében kissé túloz. Űj építkezéseknek tüntet fel nagyobb toldalékokát is, ezek száma 10 helyett csak 5 volt

49

. Az összegek viszont általában helyesnek látszanak, bár a Telekipalota 65 szobája messze meghaladta a feltüntetett 14 000 ft-ot. Míg telekhiány miatt az új építkezések jószerint kiszorultak a Várból, mint lakónegyed még nem vesztette el vonzerejét, hiszen az emeletráépítések költségének 69,5%-át, a toldalékoknak 78%-át itt ruházták be. Az új lakóházaknak csupán 4,3%-a épült itt, de a költségrészesedésük 18,3%. A Víziváros főbb útvonalai az új emeletráépítésekkel teljesen városias jelleget nyertek, de a glacis új házaiba fektették a legtöbb pénzt. Ugyanez a helyzet Tabánban, ahol még pár új emeletsor is készült. Ekkor alakult ki a Szarvas tér, Döbrentei utca környéke erősen copf jellegű egy-két emeletes házakkal. Toldalékban mindössze 5—6 szoba épül 2700 Ft költséggel, az apró telkeken álló ócska házakhoz nem volt érdemes hozzáépíteni. A Krisztinaváros és az Országút építése ekkor vett nagyobb lendületet. A várbeli építkezések jól követhetők a K. K. Landesbau Direction für Ungarn térképén

50

, mely az 1786—1794-ig érvényben lévő házszámozást mutatja. A térkép 1791 után készült, mert a ferencesek melletti új teret és a rajta lévő kútházat már feltünteti. A legmagasabb sorszám a 226-os, de ez nem jelenti azt, hogy 34-gyel növekedett volna a házak mennyisége, hanem azt, hogy II. József, aki a nemesi kúriákat karhatalom igénybevételével számoztatta meg, természetesen a királyi épületekre is házszámokat festetett, de beszámoztak pár jelentéktelen katonai őrszobát is. Az 1 8 0 5. év i ö s szeír ás Az összeírást József nádor készíttette 1805 márciusában, annak igazolására, hogy az országgyűléseket Budán is meg lehet tartani, bár ezt az 1790/1791. és 1792. évi diéták már beigazolták. Az udvar és a rendek ellenállását mutatja, hogy ezt mégis — a testvérvárosok letagadhatatlan fejlődése ellenére — conscriptiókkal kellett bizonyítani. A lakásokat egy városi szenátor vezetése mellett 47 Az 1784. évi kimutatás bérlakásainak 707 szobája és 109 kamrája mellett a tulajdonosok lakta szobákat 300-ra becsülve, az újonnan épült 1000 szobával megkapjuk az 1805-ben felvett 2079 szobát és 83 kamrát. 48 Tóth Andrásné Polónyi Nóra; A mérnöki szervezet kialakulásának előzményei Budán és Pesten. TBM. XI. k. Bp. 1956. 89. o. 49 A történeti adatok és a közölt építési költségek összevetése alapján az alábbi házak tekinthetők teljesen újnak; Teleki-palota (helyes építési költsége 32—36 0000 Ft volna), Cziráky-ház Országház u. 8., Schnürch-ház, Országház u. 24., Mihálkó-ház Országház u. 5., Tuschl-féle ház a volt HM helyén. A többi 5 épületet csak bővítették és új homlokzattal látták el. 50 Horler 44. sz. id. mű 34. kép. 5* 67