Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

feltétlenül kulturáltabb körülményeket kell teremteni. E célból a következő intézkedéseket hozták.

39 A glacis szélességét felére csökkentik és építési kötelezettséggel ingyen telkeket osztanak ki, kivéve azokat a katonai igazgatás alól. A vársík beépítésével a külvárosok közelebb kerülnek a Várhoz. Az új épületek közül a földszintesek 10 évi, az egyemeletesek 15, a kétemeletesek 20 évi adómentességet kapnak. A betelepülő építőiparosok adómentessége ezenfelül 6 év. Kitelepítik a Várból a katonai kórházat és 6 kaszárnyát, s az épületeiket lakásokká alakítják át. Az építendő házak műszaki és művészi színvonalának biztosítása érdekében az építkezést engedélyhez kötik és városi mérnöki állást szerveznek. A Vár jobb megközelítésére a Bécsi- és Fehérvári-kapukat korszerűsítették, megnyitották a mai Ferdinánd-kaput, a keleti és nyugati oldalon a várfalakra pedig a mai fedett lépcsőket építették

40

, a bűzlő várárkokat betemették és a szennyvizeket főcsatornán vezették el, a vízvezeték facsöveit ólommal cserélték ki. Színház, kaszinó, szálló, új terek, a Városmajor parkírozása, a Kamaraerdő rendezése, utak kövezése, a közvilágítás „Bécsi normák" szerinti fejlesztése jelzik a városfejlesztés további lépéseit. A glacis parcellázása több ütemben történt. 1786-ban 28 telket osztottak ki a Vízivárosban és egyet a Krisztinavárosban, az 1787. évi telekosztáskor Tabán 33, Kristina város 52, Víziváros 99 házhelyet kapott, kiosztásra került 233 telek. A glacis teljes felszámolása 1810—1813-ban, illetve Í819-ben következett be, egyedül a Vérmező és a Horváth-kert maradt beépítetlenül.

41 Az intézkedések eredményét egy 1792 júniusában készült összeállítás tünteti fel, Buda felségfolyamodványának melléklete. II. József halála után ugyanis a Királyi Kúriát sebtében visszavitték Pestre, az országgyűlést a király Pozsonyba helyezte át, a rendek pedig a dicasteriumokat is Pestre akarták telepíteni. Szóba került az egyetemnek Pestről való elvitele is, vissza Nagyszombatra, esetleg Esztergomba vagy Vácra.

42 Buda kétségbeesetten tiltakozott a tervek ellen. Hivatkozott azokra a korábbi törvényekre, melyek a legfőbb államigazgatás székhelyét Budán jelölték ki, a város kedvező fekvésére, de elsősorban azokra a hatalmas anyagi áldozatokra, melyeket a város és polgársága császári parancsra az áthelyezés érdekében hozott. A dicasteriumok áthelyezésével az összes beruházások feleslegessé válnának, a lakbérek elmaradásával az építési kölcsönök kamatait fizetni nem tudják, s a teljesen tönkrement város az adókat is képtelen lesz leróni. 39 1785. III. 7-én Loc 50/1785. sz. helytartótanácsi leirat. FL. Loc. Ant. 655. 40 A lépcsőket Alt—Sandmiarun kőnyomata (1845) lefedés nélkül ábrázolja. 41 FL. B. II. 23. térkép é. n. (1786), B. IV. 18. térkép 1813. május, B. III. 5. térkép 1819. március 10. 42 Doimanovszky Sándor; József nádor iratai Bp. 1925. 61—63. o. 5 Tanulmányok Budapest múltjából 65