Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

A féltelkekre kétmenetes ház épült, a 2

/3-os telkeken néha hárommenetűnek is helyet szorítottak, keskeny behajtó mellett kb. 2,00 m széles szobával. De voltak egymenetes házak is. Az Űri u. 28, Szt. Háromság utca 3 az utolsó ostromban dőlt össze, egyetlen emléke Haüy 197 sz. háza, mely a mellette álló házakkal összevonva a Fortuna-vendéglő egyik terme lett. A Haüy-jegyzék 31 olyan telket sorol fel, melyeknek szélessége nagyobb, mint 60 láb. Ezek közül 4 telken eredetileg is négymenetes házak épültek, 5 telken két házat vontak össze ötmenetesre

23

, egyiken pedig a Városháza állt. A 62 sz. ház helyén, a volt klarissza templom alatt egy normál hárommenetes háznak alagúttal összekötött két pincéje került elő, a fennmaradó részen a Mindszent-kápolna állhatott

2,5

. A legnagyobb telket, a 123 számút csak a felmérés szabta 132 lábra, hisz annak felét az Országház u. 2 középkori palota foglalja el, melyet a mai tűzfalon feltárt ablakok szerint sikátor választott el a telek másik felén állott háztól. A többi széles telkekre is palotákat építhettek, melyek elpusztultak s így tipológiájuk ma már nem mutatható ki. Tudjuk azt is, hogy a házak gyakran cserélődtek a főurak és a polgárok között.

25 Polgári ház volt a kettős Szerecsenház is, mesés nagyságúnak tartott árából 5000 arany esik egy-egy házra. Nem sokkal kevesebbet, 3300 aranyat fizetett 1370-ben Péter horvát bán,

26 1401-ben István nádor

27

, 3000 aranyat pedig Kanizsai István

28

, mindhárman polgárházakért. A házak méreteiről az adásvételi szerződések sztereotip és sommázó fogalmazása semmit sem árul el, nagyságukra csak a vételárból lehet következtetni, de ezt a kereslet-kínálat esetlegességei s a házzal átvállalt terhek (Purgrecht, szolgalmak, tatarozási és egyéb kötelezettségek) is befolyásolták. A házfelosztási szerződések már jóval beszédesebbek. Ezek jobbára háromszintes, többlakásos házakról szólnak.

29 A középkori városkép ábrázolásai közül Erhard Schön metszete a legmegbízhatóbb. Ezen a nyugati városfalra épült ,,casa forték" átlagban kétemeletesek, tetőgerinceik fölé 14 öt-hatszintes lakótorony emelkedik. A Vár belsejének házait csak a tetők halmaza jelzi, melyekből a házak magasságára következtetni nem lehet. Ma már csak 2 kétemeletes ház maradt ránk (Űri u. 31, 37.), de két emeletről vallanak az Űri u. 33, 34, 49 és Országház u. 2, 26 sz. tűzfalainak jelentékenyebb maradványai, sarokarmirozásai vagy falvékonyítást jelző lépcsős visszaugrásai. Erre mutatnak az Űri u. 38. sz. udvari szárnyán az I. emelet ablakai közt megmaradt konzolcsonkok is. Az alaprajzok méteres vastagságú falai alapján a 70 középkori ház. közül 23 lehetett kétemeletes.

30 Ezt az arányt a jegyzék 312 épületére vetítve, legalább 100 háromszintes lakóépülettel számolhatunk, eltekintve attól, hogy éppen a mai Dísz tér és a királyi palota közt lehetett legintenzívebb a beépítés s ebből semmi sem maradt ránk. A Várnegyedben uralkodó háztípus tehát a 18,00 m hamlokzatú 3 harántmenetes 1—2 emeletes ház volt, egymenetes szárnyakkal körülvett udvarral. 23 Űri u. 18, 29, 38, Táncsics Mihály u. 13. sz. négymenetes volt. Az Űri u. 54— 56, Bécsi kapu tér 1, Tárnok u. 11, Fortuna u. 7—9, 11—13 sz, házakat két házból építették ötmenetesre az utóbbi kettőt utólag újból szétválasztották. 24 Borsos László; A régi budai Országháza Kézirat a Magyar Építőművészek Szövetsége könyvtárában. 25 Salamon Ferenc 17. j.-ben i. m. 233—240. ó. 26 Salamon Lm, 22. o. •>- . 27 Salamon i. m. 224. o. 28 Gerevich László; Gótikus házak Budán Bud. Rég. XV. k. Bp. 1950. 162. o. 29 Pataki Vidor 9. j.-ben i. m. 3. j. 1487. ápr. 24., 4. j. 1481. aug 24. és 1491, ápr. 11., 55. j. 1507. aug. 26.. 79. j. 1412. aug. 25. kelt oklevelekben leírt házak. 30 Dísz tér 4, 11, 12, Fortuna u. 3, 8, 10, Ince pápa tér 5, Országház u. 2, 7, 10, 26, Űri u. 18, 20, 31, 32, 33, 34, 35, 38, 48—50, 49, 60 sz. házak. 62