Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

állítására irányult. Mátyás 1465-ben az egyes házak után az egyháznak fizetendő Purgrecht megváltására

12

, 1469-ben a „holtkéz"-ben levő házak kényszereladására, végül az elhanyagolt épületek elkobzására hozott intézkedéseket, mégis még 1477-ben egyedül a Mindszent utcában 10 ilyen ház volt, ami — ha akkor ezt az elnevezést az egész Űri utcára értették — az ott állt 88 ház 11,35%-ának felelt meg. Még 1478-ban is arról panaszkodik, hogy a vári házak „ex iniuria et negligentia patronorum earundem ad collapsum et ruinam tendere".

13 A Boldogasszony-templomának 85 éve rombadőlt tornyát is királyi pénzekből építette újra. Mátyást követő 51 év — melyben Mohács utáni „sacco di Buda" is beleesett — erődítéseken kívül keveset építhetett a városon. A törökök új házaikat a nyugati „Űj világ" zwingerben, az északi glacisban építették, azonkívül a tereket és utcákat csarsikkal zsúfolták tele. A régi házakat az utazók szerint elhanyagolták, így nem valószínű, hogy a városszerkezet lényegesen változott volna. Az 1687. évben felvett Haüy-féle térképről tehát inkább a hódoltság előtti, mint az utáni állapot olvasható le, hiszen az említett török házak már nincsenek rajta. Az 1437. évi házösszeírásban 312 ház szerepel, a 250 évvel későbbi térkép és méret jegyzék

14 388 házat tartalmaz, bár nem vették fel a visszafoglalás emlékére szabadon hagyott „Császár-rés" környékén elpusztult 10—12 házat sem, viszont a nagy egyházi épületeket, a domonkosok Szt. Miklós, a ferencesek Szt. János, a klarisszák Szibilla

15 és a pálosok Szt. Pál kolostorát házhelyre osztottan ábrázolja. A feltárások megállapították, hogy az utcavonalak változatlanok maradtak és a középkori falmaradványok — ha nem is centiméteres pontossággal — megegyeznek a Haüy-féle telekhatárokkal, még ott is, ahol a házak összevonásával vagy esetleges felosztásával azok megváltoztak. Ugyanezt lehet megállapítani a XVIII—

XIX. sz-i nagy épületek helyén állott házakról is. A telkek szélességi méretén még érezhető a városalapítás 54' francia lábnyi szabványmérete

16 A 388 telekből — + 10% (48'—60') eltéréssel — 102 megtartotta eredeti méretét, félbe osztott telek (24'—32' széles) volt 89, két telek harmadolásával létrejött Vs-o-s telek (33'—42') pedig 102, míg 4 telket két szabványtelekből vontak össze. így 297 telekméret (72%) visszavezethető az ősi telekosztásra. A mai mérnöki gondolkodás mellett a feltételezett ± 10%-os szórás túlzottnak látszik, de az alaprajzokon a párhuzamosságtól, derékszögtől, szimmetriától, egyenlő tengelyosztástól ennél nagyobb eltérés is gyakori. A telekméretek eltérése pedig nemcsak a pontatlanságra, hanem a kapzsiságra is visszavezethető, a korábban építő tulajdonos ráépített a szomszéd telekre. 12 1465. máj. 28-án Mátyás erre kéri a pápát, hogy a tulajdonosaik házaikat „ ... reparare et magnificare curaret..." (Veszprémi oki. III. k. 180—181. o. CCXCIII.) A megváltás kulcsa a Purgrecht hússzorosa lett volna. (FOM). 13 1478. márc. 7-én kelt oklevél a FL. középkori oklevélmásolataiból. (FOM). 14 Weidinger—Horler i. m. 1—2 melléklet. 15 Szt. Ferenc harmadrendű nővéreinek — kiket népiesen begináknak hívtak — pontos megnevezését Mátyás 1469. szept. 18-i oklevele (FOM f. 92.) adja „... religiose domine Elizabith... ordinis Sancte Clare in cenobio religiosarum dominarum... eiusdem ordinia ante ecclesiam Sancti Johannis in civitate nostra Budensi fundatum existenti degentis ...". A klastrom nevét a 8. j.-ben idézett oklevél tartalmazza. 16 Lócsy Erzsébet Középkori telekviszonyok a budai Várnegyedben Bud. Rég. XIX. k. 191—205. o. Ez a 9 ölnek megfelelő méret tulajdonképpen a földmérésnél használt „perche" (rúd) mértékegység háromszorosa. A hosszmértékek így alakultak 12 hüvelyk = 1 láb, 6 láb = 1 öl, 3 öl = 1 rúd = 5,847 m. 1 láb = 0,3248 m. (1. Űj Magyar Lexikon VII. k. „átszámítás", Nouveau petit Larousse illustré „perche" címszavait.) 60