Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

BORSOS LÁSZLÓ RÉGI BUDAI HÁZÖSSZEÍRÁSOK A városok régi térképei és látképei rendkívül értékesek számunkra. De bármilyen fontos információkat is közvetítenek, teljes megismerést nyújtani nem tudnak, mert a várost, ezt a bonyolult térbeli és időbeli képződményt csak két vetületben ábrázolják. A térképekről, mégha a telkek beépítési módját fel is tüntetik, sem a házak magasságát, sem belsejét leolvasni nem lehet. Még a Várnegyed vezértérképe

1 is megelégedett az összes ház földszinti alaprajzainak összerajzolásával. E tanulmány valamivel teljesebb képet igyekszik felvázolni, mikor a térképeket, alaprajzokat, városképeket a régészeti kutatások fényénél összeveti a ránk maradt lakásösszeírásokkal. 1437. évi összeírás Zsigmond az egyházpolitikai téren elért eredményeit a nagy egyházszakadás megszüntetésével akarta betetőzni. Az e célra összehívandó zsinatot Budán kívánta megtartani, hogy itt a római és görög egyházak területeinek határán tárgyalják meg a török veszély miatt sürgetővé vált egyesítés problémáit.

2 Ez óriási jelentőségű zsinaton a két császár, számos fejedelem, a két egyház főpapjai, egyházjogászai, humanistái találkoztak volna a keresztény világ érdeklődésétől kísérve. Az esetleg évekig húzódó tárgyalásokra a katonai és papi kíséreteken kívül idetódult volna az érdeklődők, művészek, tudósok, bankárok, kereskedők, iparosok, histriók, kéjhölgyek, koldusok tömege, akik ettől a sokadalomtól erkölcsi vagy anyagi hasznot reméltek.

3 Zsigmond összeíratta Buda városának a vendéglátásra alkalmas helyiségeit, hogy ezzel bizonyítsa be a város alkalmas voltát a zsinat befogadására.

4 1 Közti: A budai várnegyed rendezése. Földszinti alaprajzok az 1954 augusztusi állapot szerint. Bp. 1955. 2 Dr. Áldásy Antal: A baseli zsinat áthelyezése Budára. Bud. Rég. VII. Bp. 1900. 111. o. „pro celebracione futuri yconomici concilii pro dicta unione celebrandi". 3 Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1937. 73—74. o. szerint a konstanci zsinaton 29 kardinális, 33 érsek, 250 püspök, 100 fejedelem, 1700 mutatványos, 700 kéjnő, összesen 150 000 fő vett volna részt, egyedül a nyugati egyház területéről. Ez utolsó szám erősen túlzottnak látszik. 4 Palacky: Urkundliche Beiträge zur Geschichte der Hussitenkriege in den Jahren 1419—1436. Prag. 1873 II. k. 473—475. o. 57