Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

utcák, többnyire földszintes házsorok nyugodt ritmusát. A lakosság száma 12Ó 000-re nőtt ugyan, ez azonban alig több, mint Pest lakosságának Vs-e. S az eddig erősen német jellegű város minden kerületében már többségben volt a magyar elem. Az egyes városrészek fejlődése egyenetlen. A Tabán rendezetlen utcáival, egészségtelen lakásaival, udvaraival lényegében változatlan maradt. Űj ház igen kevés épült. A kilencvenes években eltűnt a Várhegy nyugati tövében álló házak egy része: kiépült a Palota tér (ma Dózsa tér). Űj hang volt a Gellért rakparton, a Döbrentei téren és Attila körúton 1898-ban megindult villamos csilingelése, az Erzsébet-híd 1903. évi megnyitása pedig az eddiginél kedvezőbb összeköttetést létesített Pesttel. A városrész rendezésének terve, és az ezzel kapcsolatban várt kisajátítások és bontások a tabániak perspektíváját azonban bizonytalanná tették. A szomszédos városrészek fejlődése és gazdasági szívóhatása, valamint a település elmaradottságának mind szélesebb körű felismerése megindították a Tabán háttérbe szorulásának folyamatát. Már csak a városkép hangulati tényezői maradtak előtérben. Itt, a fejlődésében megálló Tabánban kezdte meg Auguszt József önálló iparűzését, s innen, ebből az elhalóban lévő gazdasági mikrokozmoszból indult meg azon az úton, amelyen Budapest egyik legjobb, a kor értékítéletének nyelvén szólva: egyik legfényesebb, és városszerte ismertté vált Krisztina téri cukrászdájának megnyitásáig, a nagyvárosi színvonalig eljutott. A Budapesti czím- és lakjegyzék 1901—1902. és 1902—1903. évfolyama szerint az Auguszt cukrászda még mindig Attila utca 24. sz. alatt szerepel, holott ez a ház akkor már az Attila körút 15. sz. ház volt.

73 Ma már igen kevesen lehetnek, akik az Attila körút 15. sz. alatti cukrászdát ismerték. Sem a műhelyről, sem boltjáról, de még a házról sincs képünk vagy fényképünk. Auguszt József 1905-től kezdve már mint Attila körút 10. sz. alatti cukrász szerepel.

74 Az itteni üzletről sincs képünk. A ház egyedül Kozmeta Ferencnek a Naphegy felől a Várhegy felé nézőén a Palota tér (ma Dózsa tér) 1893. évi kialakítása előtt, tehát az Auguszt cukrászda odakerülése előtt készített fényképén

75 látható. Az egy helyiségből álló üzletben két politúrozott, mahagóni fából való pult, egy fiókos bonbon-szekrény és négy asztal állott. Az Attila körút 10. sz. alatti üzlet 1908-ig állott fenn.

76 Auguszt József ezt az ingatlant meg akarta vásárolni

77 a tulajdonos

78 Magyar Államtól. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert szembekerült azzal a — később meg is valósult ;

— tervvel, mely szerint itt kívánták felépíteni a testőrlaktanyát.

79 A ház lebontása miatt Auguszt József kénytelen volt új műhely- és üzlethelyiséget keresni. Krisztina tér 1. sz. alatt bérelt e célra helyiséget. Cége ez 73 Az 1902/03—1904/05 évi Czímjegyzékeknek azok az adatai, hogy az iparűző még ezekben az években is özv. Auguszt Elekné, téves. 74 Czímjegyzék 1905—1906. 707.; Va. 1906—1907. 721.; Va. 1907—1908. 750. A ház helyén ma az Attila utca 31. sz. ház áll. 75 B. T. M. Ujk. o. Fényképtár 4077. ltsz. 76 Czímjegyzék 1905—1906. 707.; Va. 1906—1907. 721, Va. 1907—1908. 750. 77 Auguszt Erzsébet elbeszélése. 78 F. ht. I—III. ker. Jbg. iratai. B. tkv-i betétek 1895—1921. 1. sz. és 209. sz. betét. 79 Ez az 1944—45 évi budapesti ostrom alatt rommá vált. Romjai felhasználásával építették fel a jelenlegi Attila utca 31. sz. bérházat. 405