Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432
évtől kezdve „Auguszt E. József" 80 Az „E" betű beiktatásával kívánt utalni Auguszt Elek üzletalapításától fennálló folyamatosságra. A kertes, vidékies Krisztinaváros emeletes új házaival már a századfordulón elhagyta szomszédját, a Tabánt. Az 1900 utáni Budapesten (a mai XI. és XII. kerületet is magába foglaló) akkori I. kerület fejlődése valamennyi közül a legnagyobb. A Krisztinaváros folyamatos kiépülése újabb és újabb bevándorlókat vonzott. Ennek folytán nemcsak a népesség száma nőtt, hanem megváltozott a társadalmi összetétel is. Üj lakossági igények jelentkeztek. Az igények és kielégítésük pedig általános színvonalemelkedést eredményezett. Mindennek frissítő hatása megindította a budai konzervativizmus lazulásának folyamatát is. Az Auguszt cukrászda az elavult Tabánból a lendületes fejlődés útján járó, új arculatot éppen ezekben az években nyerő, lakosságszámában erősen előretörő városrész, a Krisztinaváros központjába került — jövőbeni fejlődése szempontjából talán a legkedvezőbb időben. Akkor, amikor Budának a pestinél lassúbb fejlődése már megközelítette — 1910-re el is érte —- a pestit. A Krisztina tér 1. sz. alatti üzlet már a kor igényeinek megfelelően kialakított, berendezett uzsonnázó cukrászda volt. Az üzlet a ház Alagút utcai szárnyában, annak bejárata a Krisztina tér és Alagút utca sarkán volt. A bejáraton belépve dohánysárga selyemtapétás helyiségbe lehetett jutni. Itt sem árusítás, sem felszolgálás nem történt. Ide jöhetett ki a dohányozni kívánó vendég, mert az üzletben a dohányzás nem volt megengedve. A dohányzóból nyíló üzlethelyiségnek üvegfal mögötti része volt a szalon. Az üvegfal előtti helyiségrész falát világoskék, a másikat lila selyemtapéta borította. A mennyezetről — a Budapesten akkor terjedni kezdő — villanyfényt sugárzó velencei üvegcsillárok függtek. Az üzlet belső kiképzésétől elragadtatott közönség számára különösen fényűző — de ugyanakkor újdonság is — volt ez a világítási megoldás, hiszen addig csak a gyér fényt árasztó gázvilágításhoz volt hozzászokva. Űj színt jelentett az is, hogy sötétbarna nyersfa tálcán kínai motívumokkal díszített porcelán edényben szervírozták az uzsonnateát. Külön vonzerőt jelentett a közönség körében a szalon vitrinjeire díszítésül kihelyezett nyers ananászok által nyújtott látvány. 81 Az üzlet berendezésénél Auguszt József abból kívánt valamit átültetni Budára, amit tanulmányútján Párizs fényes kávéházaiban és éttermeiben látott. A francia üzletek mintájára alkalmazott selyemtapéta, fényár és díszítés a német gyökerű kispolgári Budán új és frappáns látvány lett. Moreau-lejeune rokokó vacsoraasztalának és a Trois Frères Provençeaux étteremnek díszét, az ínyencség XIX. századi művészi ábrázolásának ornamentális tartozékává vált ananászgyümölcsöt 82 is a gurmanderiának francia ízlésű attribútumaként alkalmazta cukrászdáj ában. A műhelyben az addigi termelés mellett széles választékot képviselő csokoládé és egyéb drazsékészítés is folyt. 83 Az itteni műhely méreteire az azt magába foglaló — egyébként jelenleg is fennálló — házzal beépített telek 176,3 négyszögöles térmértékének 8 ' 1 említésével kívánunk következtetést engedni. A Krisztinaváros akkori két cukrásza, a Krisztina tér 2. sz. alatti Fischer Antal (akinek a Belvárosban, a Kígyó utcában, valamint [az akkori] Fehérvári 80 Czímjegyzék 1908. 792., 991. 81 Auguszt Erzsébet visszaemlékezése. Leírás, kép, tervrajz erről az üzletről nem maradt. 82 Oliver, Raymond: Gastronomy of France. Translated from the French by Blaude Durell. Clivland, Ohaio 1967. p. 251., 219. 83 MAGYAR CUKRÁSZOK LAPJA. VIL évf. 1—2. szám. 1912. január—február. 84 F. U. I—III. ker. Jgb. iratai. B. tkv-i betétek 1895—1921. — 2471. sz, betét. 406
