Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432

termelő üzemmóddal — állunk szemben.

62 Auguszt József az üzletben eladásra kerülő mennyiséget meghaladó mennyiségben történő teasütemény-készítő tevékenysége azonban annál is inkább jelentős a budapesti cukrászipar történetében, mert az önmagát Első Budapesti Teasütemény és Buscuit Gyár-nak nevező sütemény-, keksz- és piskótagyár csak 1903-ban alakult meg.

63

' Auguszt József kezdeményezését még értékesebbként kell megítélnünk, ha figyelembe vesszük a teasütemény iránti keresletet. Ennek méretére lehet következtetni a Székesfővárosi Czukrászsegédek Szakegylete által kiadott CUKRASZUJSÁG legelső számában, az 1905. november 20-i számban „Szakmánk bajai" címmel közzétett cikkből. E szerint a cukrászszakma egyik baja éppen az, hogy sok a külföldről behozott (különösen bécsi) teasütemény. Auguszt József látókörének bővítése, szakmai ismereteinek gyarapítása céljából 1900-ban Párizsba utazott.

64 Ezzel a párizsi tartózkodásával kapcsolta össze londoni útját.

65 Onnan visszatérve 1900. november 22-én házasságot kötött az akkor 18 éves Helvei Vilmával, Helvei Lajosnak, a budapesti Király utcai (ma Majakovszkij utca) Jálics-féle borkereskedő cég egyik fióküzletét vezető segédjének és feleségének, Legat Laurának leányával.

66 Egy évvel házasságkötése után iparigazolványt kért, s azt 1901. október 12-én elnyerve,

67 ettől kezdve saját nevén vitte az üzletet tovább. 1901. október 12-ével mint önálló iparűzőt bekebelezték az ipartestületbe.

68 Olyan üzletet vett át, amelyet a magyarországi cukrászat múltjáról néhány év múlva készült rövid, s ennél fogva csak a leglényegesebb mozzanatok vázolását s a legjelentősebb adatok említését engedő műben

69 nemcsak mint egyik legrégibb cukrászdát említenek, hanem már akkor a legelismertebb cukrászdákkal, így a várbeli Müller-félével,

70 valamint a korszak legjobb és legkeresettebb pesti cukrászdáival egy sorban említeni érdemesnek tartottak.

71 Auguszt József önálló iparűzésének megkezdésekor a Tabánban rajta kívül csak 1, a szomszédos Krisztinavárosban pedig 3 kisebb cukrász működött.

72 A századfordulóra Buda városképe megváltozott. A lakott terület szétterebélyesedett, a szőlők és a kertek helyén — bár szétszórtan — mind több ház emelkedett. A belső városrészeken új, emeletes házak kezdték megbontani az 62 A gyár szó a XIX. és XX. század fordulóján még nem volt egyértelmű és nem volt a mai értelmezés szerinti nagyipari jelleg kifejezője. — V. ö. A Pallas Nagy Lexikona I—XVIII. Bp. 1893—1900. — VIII. (1893.) ; — A magyar nyelv értelmező szótára I—VII. Bp. 1958—1962. II. 1084. 63 MAGYARORSZÁGI CUKRÁSZOK LAPJA. I. évf. 1. sz. 1903. június 25. 6í Onnan írt képeslevelezőlapja Auguszt Erzsébet hagyatékában. 65 Auguszt Erzsébet elbeszélése. 66 Fennállott Bp. V—VI. ker. anyakövvezetősóg. Ház. 430/1900. — Helvei Vilma Budapesten, 1881. május 4-én született. — Pesti ág. hitv. ev. német egyház. L. B. V/A kötet 32. lap. — Házasságukból 1901. augusztus 22-én született Erzsébet leányuk. — (Fennállott budapesti I—

III. ker. anyakönyvvezetaség. Szül. 2418/1901.) — Leányuk atyja iparüzletében férjhez meneteléig sem működött és abban anyagi érdekeltsége később sem volt. Meghalt 1974. február 13. (Bp. XII. akv. ker. Hal. 479/1974). 67 F. Lt. Cukrászip. test. Ügyviteli k\ 329/1927, 90/1929, 103/1930. 68 Ua. Pénztárkönyvek. Tagok törzskönyve I. — p. 2. 69 Prindl Ede: A cukrászipar. Bp. 1905. 70 Az akkor még így említett, s később Russwurm cukrászda néven ismertté vált Szent Háromság utca 7. sz. a. cukrászdának 1847-től Müller Antal, majd özvegye volt a tulajdonosa, 1884-től kezdve pedig Russwurm Vilmos volt az ottani iparjogosítványos. — B. lt. Tjkv. 1847. IV. 30. — 2988., 1847. V. 5. — 3133.; Coirr. mag. 226/1847, F. lt. Cukrászipar test. Pénztárkönyvek. Tagok törzskönyve I. 19. 71 Prindl i. m. 10. 72 Czímjegyzék 1901—1902. 590. 404